Bosznia-Hercegovina közjogi viszonya Ausztriához és Magyarországhoz 1878 és 1918 között

Ausztria és Magyarország a Berlini Szerződés 25. cikkelyének értelmében megszállhatta Bosznia- Hercegovinát és átvehette a tartományok közigazgatását. Ettől kezdve Bosznia-Hercegovina negyven évig, azaz a dualista OsztrákMagyar Monarchia felbomlásáig közjogi viszonyban állt Ausztriával és Magyarországgal. Önmagában véve már ez is indokolttá teszi a téma beható vizsgálatát. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy közös pénzügyminiszterként Bosznia-Hercegovina közigazgatásának legfelsőbb szintű irányítását több mint harminckét éven keresztül folyamatosan magyar politikusok látták el, akkor még inkább fontosnak tűnik a téma alapos alkotmánytörténeti feldolgozása. A magyar alkotmány- és jogtörténetírás mind ez idáig adós maradt a közjogi kapcsolat monografikus feldolgozásával. Jelen könyv ezt az adósságot kívánja törleszteni azzal, hogy bemutatja Bosznia-Hercegovina Berlini Szerződést követő nemzetközi jogi helyzetének, Ausztriához és Magyarországhoz való viszonyának és a dualista szerkezethez való kapcsolatának alakulását. A könyv ezekre a bonyolult nemzetközi jogi és alkotmányjogi problémákra igyekszik a feltárt források alapján kielégítő magyarázatot adni. Szabó Szilárd a Debreceni Egyetem Politikatudományi Tanszékének oktatója, Miskolcon szerzett állam- és jogtudományok doktora (PhD) fokozatot 2010-ben. Jelen kötet több éves kutatómunkájának eredménye..