Billroth műtőjétől az Erzsébet Kórház igazgatói székéig

Az orvostudomány történetében új korszakot nyitott a 19.század: a kórokozó baktériumok megismerése után az antiszepszis, aszepszis, majd a narkózis (generális anesztézia) bevezetése a sebészetet is forradalmasította. A kínszenvedés és a többnyire végzetes kimenetelű sebláz; mely addig a sebesüléseket és műtéteket kísérte, feledésbe merült. Ragyogó kézügyességgel megáldott sebészek nagyszerű műtéteik révén az orvostudomány élvonalába léphettek. A magyar orvostudomány - amely hazai tudományaink között a honfoglalás korától számítva kétségkívül és folyamatosan a "legeurópaibb", - az "anyák megmentője", Semmelweiss mellett kiváló sebészorvosokkal is büszkélkedhet: nevüket Európa kimagasló sebészei között emlegetik. Közéjük tartozik a világhírű Billroth kiváló magyar tanítványa: Janny Gyula, aki mesterével Bécs zenei életében is részt vett, majd hazatérve az akkor megnyitott Szent István kórháj első sebész főorvasaként érzéstelenítéssel, antiszeptikus körülmények között operált. A hasi sebészet, a drénezés, az érlekötés meghonosítása mellett különösen a csontsebészet köszönhet sokat működésének. A könyvből az olvasó megismeri a Vöröskereszt Erzsébet Kórháza alapító igazgatójának, az Országos Közegészségügyi Tanács tagjaként is működő sebészprofesszornak küzdelmes pályafutását, de László főherceg "vadászbalesete" kapcsán egyúttal a Habsburg-ház hanyatlásának történetébe is bepillanthat. Magángyűjteményben fennmaradt, soha nyilvánosság elé nem került, a 175 évvel ezelőtt született Billroth leveleit is tartalmazó gazdag orvostörténeti dokumentum gyűjtemény zárja e hézagpótló művet, mely a hazai érdeklődőkön kívül az európai sebészet történetével foglalkozó kutatók számára is figyelemre méltó.