Bibó nyugatról - életében, holtában KÜLHONI MAGYAROK ÍRÁSAI BIBÓ ISTVÁNRÓL

FÜLSZÖVEG A Bibó Emlékkönyvvel a nyolcvanas évek magyar szellemi élete egy fájdalmas adósságot teljesített: hacsak jelképesen is, de véget vetett az 1956 utáni magyar társadalom "Bibó-felejtésének". Bibó István személye és életműve ismét belekerült a köztudatba. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Bibót nem mindenütt "felejtették el". A tetszhalál éveiben, legalábbis 1956 után, a tudós politikai gondolkodó üzenete igenis élt külföldön - Soprontól nyugatra -, mégpedig kétféleképpen is: - egyike volt ama két-három névnek, aki a nyugati közvéleményben 1956 magyar próbatételét megjelenítette; - sűrűn idézett szerzőként és olvasmányanyagként élt a nyugati magyar emigráció demokratikus részében. E kötet célja annak a mikrokozmosznak a bemutatása, amelyben a magyar földön elhallgattatott Bibó mégis valahogyan tovább élt, sőt amelynek köszönhetően neve és egynémely gondolata még a szélesebb nyugati közvéleménybe is behatolt. Ez a kötet is "emlékkönyv", de nem azért, mintha szerzői írásaikat a budapesti 1979-es vállalkozáshoz hasonló keretben készítették volna, hanem mert ezek az írások természetük szerint Bibó eszméinek és jelentőségének felidézését célozták. A kötet három főrészre oszlik: az első a Bibó életében megjelent méltatásokat tartalmazza; a második a Bibó halálát követő évtized elemző írásaiból ad válogatást; a harmadik végül a nyugati magyar emigráció 1989 utáni hazatérését dokumentálja, ugyancsak Bibó Istvánra vonatkozó szövegekkel. Összesen 17 külföldi magyar szerző szólal meg ebben a válogatásban. Az Európai Protestáns Magyar Szabad egyetem, mint emlékezetes 1991-ben két kötetben kiadta és ezzel hozzáférhetővé tette az addig csak kéziratosan megismerhető Bibó Emlékkönyvet. A jelen munka úgy is tekinthető, mint a szóban forgó Emlékkönyvet kiegészítő, harmadik kötet. Alapvetően arról szól, hogy Bibó István gondolatainak fogadtatása és feldolgozása a nyugati demokratikus emigrációban úgyszólván folyamatos volt 1957-től egészen napjainkig. Vissza TARTALOM Kende Péter: Bevezetés: Bibó István és a magyar emigráció 7 Éltében (1957-1978) 15 Krassó Miklós: Egy egyedülálló magyar gondolkodó (1957) 17 Kovács Imre: Bibó és a magyar ügy az ENSZ előtt (1959) 21 Szabó Zoltán: Bevezető egy fogoly gondolkodó írásaihoz (1959) 25 Kéthly Anna: Gondolatok egy könyvről (1960) 49 Révai András: Bibó István politikai filozófiája (1960) 55 Borbándi Gyula: A bibói szemlélet három eleme (1961) 79 S. Tamás János: Beteg századokért lakolva (1961) 90 Ignotus Pál: A józanság szélmalomharcáról (1976) 94 Borbándi Gyula: Bibó a béke feltételeiről (1978) 97 Holtában (1979-1988) 103 Szabó Zoltán: Utolsó szó (1979) 105 Kemény István: Bibó István emlékezete (1979) 108 Tóth János: A magyar európai (1980) 117 - - - A Bibó-probléma (1980) 131 Kovács Imre: Jó alternatíva-e Bibó "harmadik útja"? (1980) 134 Borsody István: Jászi és Bibó (1980) 140 Méray Tibor: Bibó István varázsa (1981) 145 Ölvedi János: "Demokratának lenni, nem félni" (1982) 148 Kemény István: Demokrácia és társadalmi felelősség Bibó Istvánnál (1987) 154 Borbándi Gyula: Megkésett és felemás recepció (A budapesti Bibókiadásról) (1987) 163 Nagy Csaba: Bibó István életműve és varázsa (1986) 170 Hazatértében (1989) 189 Borbándi Gyula: Bibó és a harmadik út 191 Kende Péter: Liberális, nemzeti-népi vagy keresztény gondolkodó volt? 200 Szöllősy Árpád: Bibó István a mai magyar politikai kultúrában 208 Függelék 221 Néhány kezdeményezés 223 Nagy Károly: Demokrácia, forradalom, önrendelkezés 233 Bibó István nyugati nyelveken 235 További írások, közlemények és megemlékezések Bibóról 236 Kiadói utószó - Balla Bálint 242 Kötetünk szerzői 244