Bevezetés az általános relativitáselméletbe

Az általános relativitáselmélet a gravitációs erőhatást a tér és az idő kozmikus méretekben megnyilvánuló geometriai struktúrájának vezeti vissza. Kifejleszti azokat a fogalmi eszközöket, amelyek segítségével ez a struktúra megragadható és a differenciálgeometriában megtalálja azt a matematikai diszciplínát, amely lehetővé teszi a struktúra sajátosságainak pontos megfogalmazását. Az elmélet szerint a térnek és az időnek nincs eleve adott geometriája. A geometriát a kozmikus objektumok tömegében rejlő energia alakítja Einstein gravitációs téregyenletével összhangban. Kiderül, hogy a Nap középpontján áthaladó szimmetriafelületek nem síkok, hanem negatív görbülettel rendelkeznek és a geometria rajtuk a Bólyai-geometriával rokon. A szupernova kitöréseket kísérő erőteljes tömegátrendeződés sorának tér geometriája is változik, és az elmélet szerint ez a változás hullámszerűen terjed szét minden irányban. Az elméletben lehetővé válik az Univerzumnak mint egésznek a vizsgálata is térben és időben egyaránt. A jegyzet az elmélet alapjaival ismerteti meg az olvasót. Megértéséhez nem szükséges a speciális relativitáselmélet és a klasszikus differenciálgeometria előzetes ismerete. A matematikai formalizmus fizikai tartalmát az olyan alapvető jelenségeken keresztül mutatja be, mint a vöröseltolódás, a fényelhajlás, a perihéliumvándorlás, a geodetikus precesszió, a gravitációs hullámok hatása, valamint a fekete lyukak paradoxális sajátosságai. A függelék az elmélet megalkotójának, Albert Einsteinnek tudósi portréját villantja fel