Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe

FÜLSZÖVEG A könyv egy olyan szakterületre kíván bevezetést nyújtani, amelynek komoly hagyományai vannak az angolszász világban, ám hazánkban még igen kevés helyen oktatják: a nemzetközi kapcsolatok elméleti szintű elemzésébe. Némi egyszerűsítéssel úgy is lehet fogalmazni: segítséget nyújt a nemzetközi politika mozgatórugóinak a megértéséhez. A témakör megközelítése szükségképp interdiszciplináris jellegű, de a hangsúly a nemzetközi kapcsolatok politológiai szempontú elemzésére helyeződött. A szerző - angliai és írországi szakmai tapasztalatait is hasznosítva - elsősorban egy olyan könnyen áttekinthető, a legfontosabbnak ítélt kérdésekre összpontosító összefoglalásra törekedett, amely jól használható tananyagként a nemzetközi kapcsolatok világával foglalkozó kurzusokon, és hasznosítható minden olyan társadalomtudományi képzési formában is, amely igényt tart a nemzetközi dimenzió mélyebb megértésére. A könyv azonban talán azoknak is tud újat mondani, akik elhagyták már a főiskolák, egyetemek padjait. Vissza TARTALOM Előszó 7 I. Változás és kontinuitás: a nemzetközi kapcsolatok története 9 A klasszikus nemzetközi rendszer (1648-1789) 9 A ,,hosszú" XIX. század (1789-1914) 12 A ,,rövid" XX. század (1914-1990) 16 A hidegháború utáni világ (1990-) 26 Kulcsfogalmak 29 II. A tudományág rövid története 30 Az idealizmus alapvetése 31 A realisták színrelépése 32 A módszertani vita 35 A pluralizmus kihívása és a neorealizmus kibontakozása 36 A ,,nemzetközi társadalom" koncepciója 39 A világrendszer-elmélet 40 A neorealizmus és a neoliberalizmus az ezredfordulón 41 Kulcsfogalmak 43 III. A nemzetközi kapcsolatok fogalma. A nemzetközi rendszer 44 A nemzetközi kapcsolatok lehetséges értelmezései 44 Az elemzés szintjei 47 Az elemzés formái és módszerei 49 A nemzetközi rendszer fogalma és típusai 50 Kulcsfogalmak 58 IV Állam, nemzet és a nemzeti érdek 59 Az állami szuverenitás korlátai 60 Állam és nemzet 63 A nemzetállam térvesztése 66 A nemzeti érdek 67 Kulcsfogalmak 74 V A külpolitika elemzése: célok és cselekedetek 75 Orientációk 75 Szerepek 78 Célok 79 A külpolitikai cselekedetek: hatalom 80 A hatalom gyakorlásának módjai 84 A külpolitikai döntéshozatal folyamata 86 A döntések nem-racionális tényezői 90 A külpolitikai döntések típusai 92 Kulcsfogalmak 94 VI. A külpolitika eszközei: a diplomácia és a gazdasági nyomás 95 A diplomácia elemei 96 A diplomácia története - dióhéjban 97 A diplomáciai kapcsolatok jogi kodifikációja 99 Bilaterális és multilaterális diplomácia 100 Nyílt és titkos diplomácia 101 A diplomáciai tárgyalás: alkudozás 103 A diplomácia funkciói 108 A külpolitika gazdasági eszközei 110 Vámok, bojkott és embargó 111 A segélyek típusai 112 Kulcsfogalmak 115 VII. A nyílt erőszak: a háború 116 Miért vannak háborúk? 117 A háború mint a politika folytatása: Clausewitz koncepciója 120 A háborúk típusai 123 A nukleáris fegyverek és az elrettentés doktrínája 127 Kémiai és biológiai fegyverek 131 Visszatérés Clausewitzhez? A haditechnika forradalma 133 Kulcsfogalmak 135 VIII. Intervenció és propaganda. A terrorizmus 136 A beavatkozási törekvések mozgatórugói 137 Az intervenció típusai 139 A propaganda 140 A terrorizmus: az intervenció rendhagyó formája 144 Kulcsfogalmak 148 IX. Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 149 Van-e nemzetközi jog? 149 A nemzetközi jog forrásai 151 A nemzetközi jog érvényesítésének lehetőségei 153 Etika a nemzetközi kapcsolatokban 156 Az emberi jogok 159 Kulcsfogalmak 163 X. A nemzetközi szervezetek 164 A nemzetközi szervezetek típusai 164 Az államközi szervezetek (IGO) működésének sajátosságai 166 Az államközi szervezetek és a tagállamok 169 A nem kormányközi szervezetek (NGO) mint politikai szereplők 169 Nem legális nemzetközi szereplők: felszabadítási mozgalmak, gerillák és bűnözők 170 Kulcsfogalmak 172 XI. A világgazdaság a globalizáció korában 173 A világgazdaság a XX. században: a főbb szakaszok 173 A világkereskedelem globalizációja 179 A pénzügyi rendszer globalizálódása 183 A multinacionális vállalatok 184 Kulcsfogalmak 192 XII. Az Észak-Dél szakadék 193 Függőség és modernizáció 194 Az új gazdasági világrend követelése 197 Az adósság-csapda 199 Demográfiai robbanás és éhezés 201 A harmadik világ differenciálódása 204 Kulcsfogalmak 207 XIII. A kultúra és a vallás a nemzetközi kapcsolatokban 208 Huntington: a civilizációk szerepe 208 A civilizációk kapcsolatai: együttműködés vagy ,,összecsapás"? 212 Az iszlám fundamentalizmus kihívása 215 Kulcsfogalmak 219 XIV Összegzés helyett: a globalizáció dilemmái 220 Internacionalizáció és globalizáció 220 Új nemzetközi rend? 222 Felhasznált és ajánlott irodalom 225