Betegágytól betegágyig

Az olvasó nem mindennapi könyvet tart kezében. A szerző régi jó barát, belgyógyász, haematológus, immunológus, allergológus szakorvos. Ez a sokszínűség vonul végig a könyvön is. A széles értelemben vett haematológiának főleg a ritkább kórképeibe nyújt bepillantást. A szerteágazó témákban egységesen követhető az a példamutató gondolatmenet, mely mindig a betegágy mellől indul ki, majd a diagnózist kifinomult, sok esetben a szerző által kifejlesztett új laboratóriumi módszerrel deríti ki, és végül visszafordul magához a beteghez, hogy a kezelésben is úttörő eljárások bevezetésével az elméleti tudást a gyógyításban kamatoztassa. A szerző kezdetben hosszú ideig egyedül dolgozott. Ekkor tanulta meg a pontos, alapos munkát. Szókimondó, kritikus stílusát sokan szeretik, bár az is lehet, hogy többen vannak, akik nehezen viselik el. A szigorú kérdések mögött azonban dominál az emberi melegség, a segíteni akarás. Később aztán mindig tanítványok, munkatársak csoportja veszi körül. A könyvben egy haematológus iskola sok éves együttműködésének gyümölcsét élvezhetjük kórképről kórképre. Tanítványai részben most is vele dolgoznak, részben más intézményekben kamatoztatják azt az igényes, elmélyült munkát, melyet főnökük nemcsak magától, de tőlük is mindig szigorúan megkövetelt. Jákó János elsősorban klinikus, nem laboratóriumi orvos. De olyan klinikus, aki élettani és szakavatott fehérjekémiai tudását oly módszerek és eszközök kifejlesztésére is használta, amelyek segítségével a betegségekért felelős alapfolyamatokhoz egyértelműen közelebb tudott kerülni, azok természetét meg tudta ismerni. Munkájának eredményei mára már közhasznúakká váltak, még akkor is, ha eredetük nehezen derül ki, még az általa írt könyvekből is.