A figyelmetlenség, az órai bohóckodás, az otthoni engedetlenség, a kiközösítettség, a világ igazságtalansága miatti folytonos morgolódás, sértettség, a bosszúállás dühe olyan viselkedések és érzések, melyeknek közös gyökere van. A beszédmegértési zavar azt jelenti, hogy a gyerek érzékszerve ép, a hallás nem sérült, a probléma a beszédfeldolgozás folyamatával van. A beszédmegértési zavart úgy tudjuk elképzelni, mint amikor rádiót hallgatunk és rossz a vétel. Bizonyos esetekben nagyon zajos a háttér és azért nem értjük pontosan, mit mondanak, máskor pedig az adás hullámzik és csak minden második, harmadik szót hallunk. A rossz adásnak van egy mértéke, amikor még ki tudjuk a szöveget következtetni, de egy ponton túl már annyi információ vész el, hogy nem lehetünk biztosak abban mit hallottunk. A példa arra is jól rámutat, hogy a hiányzó információt hogyan próbáljuk meg kitalálni. Először az egész mondatot meghallgatjuk, és abból visszakövetkeztetünk arra, hogy mi hiányozhat. Eleinte egész gyorsan megy ez a kitalálósdi, de ha huzamosabb ideig csináljuk, akkor megfigyelhetjük, hogy egyre jobban lassulunk, és egyre többször hagyunk ki egy-egy mondatot. Ennek oka, hogy a folyamatos következtetés nagy figyelmet és komoly agymunkát igényel, ezért hamar fáradunk, sőt kimerülünk.
Így van ez a gyerekkel is, pl. az iskolában, amikor a tanár beszél. A kisgyerek hamar kifárad, kikapcsol, kicsit pihen, de már nem tud visszakapcsolódni. Ilyenkor elunja magát és előbb-utóbb valamivel szórakoztatni kezdi magát. Szünetben, a társakkal még nehezebb a helyzete, mert azok sokan vannak, a háttérzaj is nagy, többen is beszélnek egyszerre. Ő a legjobb esetben azt a gyereket tudja követni, akire éppen figyel, így a többi információ elvész, és szegény gyerek biztos, hogy nem azt fogja csinálni vagy válaszolni, amit kellene. Ez már elég is a kiközösítéshez. Van gyerek, aki ettől dühös lesz, akár agresszív is lehet, de olyan is van, aki visszahúzódik, nem vesz részt a közös játékokban, inkább csak megfigyelő. Ők nem is szívesen beszélnek, mert nem akarnak nevetség tárgya lenni a félreértések miatt.
A személyiségfejlődésen túl a beszédmegértés a tanulási képességet is alapvetően befolyásolja. Az ismeretek átadása, az iskolai tanulás folyamata, a nyelv használatán keresztül történik. Minél többet tanul valaki, annál bonyolultabb gondolatokat képes megérteni és annál gazdagabban tudja magát kifejezni. A nyelvi fejlődés nélkülözhetetlen eszköze a magasabb szintű gondolkodás és gondolatközlés folyamatának. A nyelvi fejlődés alapja a beszédészlelés, a hangok azonosításának képessége, a beszéd megértése, a szókincs bővülése, a szövegmódosító jelek, ragok, határozók, névutók, viszonyszavak stb. használatának megértése, pontos alkalmazása, az egyre bonyolultabb összetett mondatok pontos megértése és a gondolatok egyre árnyaltabb megfogalmazásának, kifejezésének készsége. Érthető módon, ha a gyerek már a nyelvi készségfejlődés korai szintjén megreked, lehetőségei a jövőjét tekintve korlátozódnak. A nyelvi készségek, hiányok feltérképezésére vannak eszközeink, és lassan magyar nyelven is egyre több fejlesztő anyag válik hozzáférhetővé. A megfelelő időben (4-8 éves kor között) történő készségfejlesztés eredményeként a nehézség többnyire teljesen megszüntethető. A későbbi életkorokban felfedezett nehézségek pedig lényegesen csökkenthetők. László M. Ágnes korábbi könyve a beszédészlelés fejlesztéséhez nyújt segítséget. Ez a mostani könyve pedig a fejlődés következő szintjéhez, a beszéd megértéshez segíti hozzá a gyerekeket. A szerző komoly gondot fordít arra, hogy a mintaszövegek és feladatok lehetőség szerint érdekesek, szórakoztatóak legyenek, hiszen a fejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha a gyerek szívesen, ellazulva dolgozik.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
