Bernáth Aurél (A magyar festészet mesterei 22.)

ELŐSZÓ Bernáth Aurél Utak Pannóniából című önéletrajzi kötetében örökítette meg a következő, a nagyközönség képzőművészeti érdeklődését karikírozó s így jócskán túlzó, ám mégsem csekély igazságot tartalmazó gondolatot: ,,Az embereket általában öt esetben érdekli komolyan a festett kép: 1. ha szabadban készül, 2. ha öröklik, 3. ha egy kiállításon felháborodásból beszakítják, 4. ha ellopják, 5. ha pornografikus". Az ismeretlen tréfamester öt pontjába foglaltak alapján Bernáth művészete alig tarthatna számot a nyilvánosság figyelmére, mivel: 1. bár kisebb akvarelleket egész életében szívesen alkotott a szabadban, csupán nagybányai szabadiskolás pályakezdőként festett néhány olajképet jó impresszionista hagyomány szerint, 2. a képek öröklése a magánöröm kategóriájába tartozik, 3. tudomásom szerint Bernáth-művet sem kiállításon, sem egyéb helyen szándékolt inzultus még nem ért, 4. a második világháború idején néhány műve eltűnt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumból, a Magyar Kereskedelmi Bank őrzésére bízott válogatott kollekcióját pedig a szovjet megszállók tévedésből hadizsákmánynak tekintették, és végül 5. a mesternek egyetlen pornografikus műve sem ismert. Mindezek ellenére Bernáth Aurél a XX. századi magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotója, és művészetpedagógiai tevékenysége nyomán kora egyik legnagyobb hatású mestere. Művészetével, mely az 1930-as években teljesedett ki, a kortárs európai festészet élvonalába emelkedett. Művészi fejlődésének fontos állomása volt 1931 -es berlini kiállítása, amelyről a korszak egyik legbefolyásosabb műkritikusa, a német Julius Meier-Graefe a következőket írta: ,,A magyar festészetből eddig leginkább Munkácsy nagyszerű fekete vázlatait, valamint Leibl barátját, Szinyeit ismertük, aki az impresszionizmus egy röpke visszfényét vitte el hazájába,- a fiatalabbak közül főként még Rippl-Rónait. Most azonban ezt a Bernáth Aurélt a jövőben szintén a nagy magyar reprezentáns művészek közé kell számítanunk. Vájjon akad-e Pesten még több vele egyívású festő is? Magyarország ezzel az egy festőjével éppúgy, mint Norvégia egykor Munchhal, azoknak a modern művésznépeknek a sorába nyomul előre, amelyekre ezután nagyon fel kell figyelnünk." Vissza TARTALOM Önarckép sárga kabátban, 1930 / 5 1. Balatonfüred, 1914 / 7 : 2. Holdvilágos est, 1914 / 8 3. Fenyők, 1915/9 4. Szent Sebestyén, 1916 / 10 5. Gyermeköltöztetés, 1916 / 11 6. Nő kalapban, 1918 / 13 7. A falu ünnepe, 1920 / 14-15 8. A Graphik-mappa címlapja, 1922 / 16 9. Zuhanás és kiáltás (Graphik-mappa), 1922 / 17 10. Keresztút (Graphik-mappa), 1920-1922 / 18 11. Falvak (Graphik-mappa), 1920-1922 / 18 12. Katedrálisok és házak (Graphik-mappa), 1920-1922 / 19 1 3. Grófok és kastélyok (Graphik-mappa), 1920-1922 / 19 14. Parasztok (Graphik-mappa), 1920-1922 / 20 15. Primitív apotheózis, 1924 / 21 16. A vörös állat, 1924 / 22 17. Starnbergi-tó I., 1924 / 23 18. Starnbergi-tó, 1926 / 25 19. Hegedű, 1925 / 26 20. Ősz, 1927 / 27 21. Meditáció, 1927 / 28 22. Genovai kikötő, 1927 / 29 23. Riviéra, 1927 / 31 24. Reggel, 1928 / 33 25. Csendélet Nikével, 1928 / 34 26. Tél, 1929 / 35 27. A festő (Önarckép rózsaszín szobában), 1930 / 36 28. Éjszaka I., 1929 / 37 29. Festő a tó partján, 1930 / 38 30. Esti park szerelmespárral, 1930 / 39 31. Csendélet hegedűvel, 1928 / 40 32. Hegedűművésznő, 1931 / 41 33. Merengő (Riviéra), 1930 / 42 34. Reggel, 1931 / 43 35. Sassnitzi halászkikötő sirályokkal, 1931 / 45 36. Kis téli kikötő, 1931 / 46 37. A halász, 1931 / 47 38. Sassnitzi arckép, 1931 / 48 39. Férfi virággal (Karol arcképe), 1934 / 49 40. Vénusz, 1932 / 51 41. Műteremben (Önarckép bankai műteremajtó előtt), 1933 / 52 42. Parkban (Pöstyéni park), 1935 / 53 43. Játszó fiú, 1933 / 55 44. Apa gyermekével, 1937 / 56 45. Csillagnézők, 1936 / 57 46. Anya gyermekével, 1939 / 58 47. Születésnap, 1939 / 59 48. Marili, 1937 / 60 49. Vidéken, 1941 / 61 50. Virág pohárban, 1945 / 62 51. Tükrös önarckép Marilival, 1945 / 63 52. Halak, 1947 / 64 53. Fekete Badacsony Alice-szal, 1948 / 65 54. Petróleumlámpa, 1949 / 66 55. Szabó Lőrinc, 1955 / 67 56. Gödi Duna, alkonyatkor, 1959 / 68 57. Viharos Lago Maggiore, 1962 / 68 58. Lago Maggiore, 1964 / 69 59. Anziói kikötő, 1963 / 70 60. London, 1962 / 71 61. Történelem, 1968 / 72-73 62. Szentivánéji álom, 1972 / 74 63. Az ember tragédiája, 1973 / 75 64. Napnyugta gólyával, 1976 / 76