Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország

Miért akarta Kara Musztafa nagyvezír meghódítani Bécs városát? S ha százezres haderejével ostrom alá vette a császárvárost, miért nem sikerült elfoglalnia? 1683. szeptember 12-én Bécs alatt Lotharingiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király megsemmisítő győzelmet aratott az oszmánok felett. Bécs felmentése a török európai hatalmát visszaszorító másfél évtizedes nemzetközi háború kezdete. Xl. Ince pápa védnöksége alatt Velence, Lengyelország, a Habsburg császár és magyar király szövetsége -- a Szent Liga -- Ukrajnától Magyarországon és a Balkán félszigeten át a Földközi-tengerig, az addigi történelem leghosszabb frontvonalán indított támadást a török ellen. A Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség lakóinak mérhetetlen anyagi és véráldozatával visszafoglalták az ország másfél évszázadon át török hatalom alatt élő területeit, miközben átrendeződtek az európai hatalmi erőviszonyok is. E nagy jelentőségű változást elindító eseményt magyar, osztrák, román és francia történészek világítják meg. Fölvázolják a vállalkozás nemzetközi diplomáciai hátterét, a győzelem gazdasági, haditechnikai és politikai feltételeit. Megvilágítják Erdély helyzetét, a francia--török szövetség kötelékébe került Thököly kényszerpályáját és kapcsolatait Lengyelországgal. A Közép-Európa keleti térségein zajló háborút áttekintve, több tanulmány foglalkozik az oszmán hatalom belső indítékaival és kapcsolataival is.