Balatonfüredi malmok

A Balatonfüred Városért Közalapítvány 51. kiadványaként jelent meg Wöller István: Balatonfüredi Malmok című könyve, melyet a közelmúltban mutattak be a Kisfaludy Galériában. Wöller István szinte mindent tud a megyebeli malmokról, hiszen több mint ötven éve kutatja történetüket. 1961-től a Veszprém Megyei Malomipari Vállalat üzemvezetője volt. A térség valamennyi malmát (606 db!) bejárta, fényképeket készített a molnárokról, a gépekről, mérnöki pontosságú térképeket rajzolt. Számos írása, könyve jelent meg a témában, többek között az örvényesi, a tapolcai, a pápai és a pulai vízimalmokról. A füredi malmokról szóló dokumentumokat 1974 óta gyűjti. Kutató munkája során igen értékes, az 1600-as évekből való dokumentumokat is talált. Dr. Zákonyi Ferenc biztatására kezdte el az összegyűjtött forrásanyagokat rendszerezni, magát a könyvet azonban csak 2006-ban kezdte el írni Gubicza Ferenc felkérésére. A több mint kilencven képpel illusztrált könyvből részletesen megismerheti az olvasó a régi füredi gabonaőrlő vízimalmok, valamint az egyetlen motorüzemű malom történetét és ezzel együtt a molnárcsaládok életét is. Balatonfüred területén tizenöt malom működött: a Koloska-patakon Tolnai Pál vízimalma, a Füredi (Kéki)- Séden Darab József és Csizmadia József, Páder Lőrinc vízimalma, valamint a kéki alsó és a községi malom. A Siske-patakon Újhelyi Gábor, Bíró Sándor, Németh Ferenc, Páder Lőrinc, Somogyi Zsigmond és a Kubicsek-féle malom, míg a Szőlősi-Séden a Bocsári felső és alsó, valamint a Vörös János féle, későbbi Pneumatikus Műmalom. A technika gyors fejlődésével sajnos a füredi malmok is elhallgattak, mára egyik sem maradt meg eredeti formájában. A rendszerváltás előtt még 140 malom volt Magyarországon, köztük a füredi pneumatikus malom. Mára 70-re csökkent a gabonaőrlők száma. Wöller István malomtörténeti kutató több évtizedes munkája elismeréseként a közelmúltban, 80. születésnapján vehette át Veszprém megye és Veszprém város kitüntetéseit.