Az üres tükör (Tapasztalatok egy zen kolostorban)

A zenkolostorok hétköznapjairól ad a könyv hiteles beszámolót. A történet során kibontakozik a bölcseleti háttér, az ősi meditatív módszer, amely intuitív felismeréshez vezeti a gyakorlót. Janwillem van de Weteering 26 évesen, felhasználva egy örökség által kapott anyagi lehetőséget, elhatározta, hogy Japánba, Kiotóba utazik. "Hallottam, hogy Kiotó a templomok városa. Szentélyek és kolostorok, titokzatos helyek rejtélyes tartalommal; épületek, amelyekben a bölcsesség ütött tanyát. Én pedig épp ezt kerestem, a bölcsességet, nyugalmat, letisztultságot." Sikerül egy zenmestert találnia, aki elfogadja tanítványnak, és a nagy kérdésre, van-e az életnek értelme vagy nincs, ezt feleli: "- Tudnék válaszolni arra, amit kérdeztél. Mégsem válaszolok, mert nem értenéd meg. Figyelj ide. Képzeld el, hogy szomjas vagy, és szeretnél egy csésze teát. Nekem van teám, és öntenék is szívesen, de nincs csészéd. Nem önthetem a teát a markodba, mert megégetlek vele. A földre sem önthetem, mert csak a szőnyeg lesz foltos. Kell, hogy legyen csészéd! Ezt a csészét magad formálod ki önmagadban az itt megtanultak által."