Az orosz irodalom kincsesháza - Sorozatcím: Az Európai Irodalom Kincsesháza

SZERZŐ Gombos László Képes Géza Illyés Gyula Vágó Márta Kosztolányi Dezső Radó György Gáspár Endre Honti Rezső Szabó Lőrinc Makai Imre Várnai Dániel Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij Afanaszij Afanaszjevics Fet Alekszandr Szergejevics Puskin Anton Pavlovics Csehov Lendvai István Lányi Sarolta Kemény Ferenc Bérczy Károly Kállay Miklós Szily Ernő Szabó Endre Görög Imre Makszim Gorkij Kiss Antal Kállai Miklós Ivan Alekszandrovics Goncsarov Valerij Jakovlevics Brjuszov Alekszandr Alekszandrovics Blok Kallisztral Oszorjin SZERKESZTŐ Trócsányi Zoltán A XIX. század elején új versenyző jelent meg a világirodalom terén. A világ egyik leghatalmasabb országának irodalma, azé az országé, amelyet a külföld még kevéssé, csak felületes útleírásokból ismert. Ezek az útleírások bővelkedtek kuriózumokban, amelyek részben költöttek, részben túlzottak voltak, de lényegükben megmutatták azt, hogy ennek az országnak a társadalma a nyugateurópai sablonoktól eltérő, különleges társadalmi formák és életviszonyok között él. A zsarnoki önkényuralom sehol nem nehezedett már úgy rá az ország lakosságára, mint itt, ahol még a feudális jobbágyi rabszolgaság a maga középkori formájában állott fönn. Százmillió ember nyögte e hatalmas birodalomban a szolgaság jármát s az arisztokraták és a nemesek néhány tízezre korlátlanul uralkodott, bőségben és pompában élt a földettúró milliók verejtékes munkájának gyümölcséből. A cári önkényuralom és a feudális társadalmi rend biztosítottnak látszott, az urak gondtalanul éltek, mert a központi hatalom gondoskodott arról, hogy a nép éllati tudatlanságban maradjon és ne mozdulhasson el attól a rögtől, amelyhez balvégzete születésekor kötötte. Ebbe az országba nyugatról alig látszott be a világ. Azok az útleírások, amelyek megjelentek róla, csak fokozták a sötétséget, mint az országúton ismeretlen tájon robogó kicsi lámpája, mely utasai számára csak pillanatokra világítja meg az útmelletti fákat, mérföldköveket és földeket.