Az ítélőerő kritikája - Az esztétikai ítélőerő analitikája - A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA

TARTALOM Hermann István, Bevezetés Az ítélőerő kritikájához A felvilágosodás filozófiájának átültetési kísérlete 11 A kanti filozófia általános kérdésfeltevéseinek áttekintése 20 Az ítélőerő kritikája mint a Kant teremtette lelki képességek közötti szakadék áthidalási kísérlete 31 Az esztétikai ítélőerővel kapcsolatos problémák 41 Az érdek kikapcsolásának értelmezése 41 A különösség esztétikai és teológiai érvényéről 52 A célnélküli célszerűség fogalmának jelentősége a teleológiai ítélőerő kritikájában 66 AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA Első bevezetés az ítélőerő kritikájához 81 A filozófiáról mint rendszerről 81 A magasabb megismerőképességek rendszeréről, amely a filozófia alapja 86 Az emberi lélek valamennyi képességének rendszeréről 89 A tapasztalatról mint az ítélőerő rendszeréről 91 A reflektáló ítélőerőről 94 A természeti formáknak mint sok különös rendszernek a célszerűségéről 99 Az ítélőerő technikájáról mint a természeti technika eszméjének alapjáról 101 A megítélőképesség esztétikájáról 103 A teleológiai ítéletalkotásról 113 A technikai ítélőerő elvének kutatásáról 118 Az ítélőerő kritikájának enciklopédikus bevezetése a tiszta ész kritikájának rendszerébe 122 Az ítélőerő kritikájának felosztása 128 Előszó az első kiadáshoz (1790) 133 Bevezetés 137 A filozófia felosztásáról 137 A filozófia területéről általában 140 Az ítélőerő kritikájáról mint a filozófia két része összekötésének eszközéről 142 Az ítélőerő mint a priori törvényalkotó képesség 145 A természet formális célszerűségének elve mint az ítélőerő transzcendentális elve 147 A tetszés érzésének és a természet célszerűsége fogalmának kapcsolatáról 153 A természet célszerűségének esztétikai elképzeléséről 155 A természet célszerűségének logikai elképzeléséről 159 Az értelem és ész törvényalkotásainak az ítélőerő révén történő összekapcsolásáról 161 Az egész mű beosztása 166 AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA Az esztétikai ítélőerő analitikája 169 A szép analitikája 169 Az ízlésítélet első mozzanata - minőség szerint 169 Az ízlésítélet esztétikai jellegű 169 Az ízlésítélet meghatározó gyönyör minden érdek nélkül való 170 A kellemes feletti gyönyörhöz érdek fűződik 171 A jó élvezéséhez érdek fűződik 173 A gyönyör három specifikusan különböző fajának összehasonlítása 175 A szépnek az első mozzatatból következő magyarázata 177 Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége alapján 177 Szép az, amit fogalmak nélkül, általános gyönyör objektumaként képzelünk el 177 A szépnek a kellemessel és jóval való összevetése a fenti ismertetőjegy alapján 178 A gyönyör általánosságát egy ízlésítéletben csak mint szubjektívat képzeljük el 179 Annak a kérdésnek a vizsgálata, vajon az ízlésítéletben a tetszés érzése előzi-e meg a tárgy megítélését, vagy ez előzi meg amazt 182 A szépnek a második mozzanatból következő magyarázata 185 Az ízlésítéletek harmadik mozzanata a célok azon relációja szerint, amelyeket bennük vizsgálunk 185 A célszerűségről általában 185 Az ízlésítélet alapja nem más, mint valamely tárgy (vagy e tárgy elképzelésmódja) Célszerűségének formája 186 Az ízlésítélet a priori alapokra épül 187 A tiszta ízlésítélet független a vonzóerőtől és a megindultságtól 188 Magyarázat példák által 189 Az ízlésítélet teljesen független a tökéletesség fogalmától 192 Nem tiszta az az ízlésítélet, amely által egy tárgyat egy meghatározott fogalom feltétele mellett szépnek nyilvánítok 195 A szépség eszményéről 197 A szépségnek ebből a harmadik mozzanatból következő magyarázata 202 Az ízlésítélet negyedik mozzanata a tárgy láttára érzett gyönyör modalitása szerint 202 Mit értünk az ízlésítélet modalitásán? 202 A szubjektív szükségszerűség, amelyet az ízlésítéletnek tulajdonítunk - feltételhez kötött 203 A szükségszerűségnek az a feltétele, amelyet az ízlésítélet ad, valamely közfelfogás eszméje 203 Vajon joggal tételezhetünk-e fel közfelfogást? 204 Az általános helyeslésnek az a szükségszerűsége, amelyet az ízlésítéletben elgondolunk, Szubjektív szükségszerűség objektívként elképzelve valamely közfelfogás feltételezése mellett 205 A szépnek a negyedik mozzanatból következő magyarázata 206 Általános megjegyzés az analitika első szakaszához 206 A fenséges analitikája 210 Átmenet a szép megítélőképességétől a fenségeséhez 210 A fenséges érzése vizsgálatának felosztásáról 212 A matematikai fenségesről 213 A fenséges elnevezésének magyarázata 213 A természeti dolgok nagyságának becsléséről, ami megkövetelendő a fenséges eszméjéhez 216 A fenséges megítélésében létrejövő gyönyör minőségéről 223 A természet dinamikus fenségéről 226 A természetről mint hatalomról 226 A természet fenségéről alkotott ítélet modalitásáról 230 Általános megjegyzés az esztétikai reflektárló ítéletek expozíciójához 232 A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója 245 A természet tárgyairól alkotott esztétikai ítéletek dedukciója nem irányulhat arra, amit abban fenségesnek nevezünk, hanem csakis a szépre 245 Az ízlésítéletek dedukciójának módszeréről 247 Az ízlésítélet első sajátossága 248 Az ízlésítélet második sajátossága 250 Az ízlésnek nem lehet objektív elve 252 Az ízlés elve mint az ítélőerő szubjektív elve egyáltalán 253 Az ízlésítéltéletekdedukciójának feladatáról 254 Mit állítunk tulajdonképpen az a priori egy tárgyról alkotott ízlésítéletben? 255 Az ízlésítéletek dedukciójáról 256 Az érzet közölhetőségéről 258 Az ízlésről mint a sensus communis egy fajtájáról 260 A széphez fűződő empirikus érdekről 263 A széphez fűződő intellektuális érdekről 265 A művészetről általában 270 A szépművészetről 271 A szépművészet annyiban művészet, amennyiben egyszer-smind természetnek is látszik 273 A szépművészet a zseni művészete 274 A zseniről szóló fentebbi magyarázat kifejtése és igazolása 275 A zseninek az ízléshez fűződő viszonyáról 278 A léleknek azokról a képességeiről, amelyek a zsenit alkotják 280 Az ízlésnek a zsenivel való kapcsolatáról a szépművészet alkotásaiban 286 A szépművészetek felosztásáról 287 A szépművészetek összefüggéséről egy és ugyanazon alkotásban 293 A szépművészetek esztétikai értékének egymás közötti összehasonlítása 294 Megyjegyzés 298 Az esztétikai ítélőerő dialektikája 305 Bevezetés 305 Az ízlés antinómiájának képzete 305 Az ízlés antinómiájának megszüntetése 307 A természet - csakúgy mint a művészet - célszerűségének idealizmusáról mint az esztétikai ítélőerő egyedüli elvéről 314 A szépségről mint az erkölcsiség szimbólumáról 319 Függelék. Az izlés módszertanáról 323 A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA A természet objektív célszerűségéről 327 A teleológiai ítélőerő analitikája 330 A pusztán formális objektív célszerűségről, megkülönböztetve azt anyagi célszerűségtől 330 A természet relatív célszerűsége és a belső célszerűség között fellelhető különbségről 334 A dolgoknak mint természeti céloknak sajátos jellegéről 337 A dolgok, mint természeti célok, szerves lények 340 A belső célszerűség megítélésének elvéről a szerves lényekben 344 A természet teleológiai megítélésének elvéről egyáltalán mint a célok rendszeréről 345 A teleológia elvéről mint a természettudomány belső elvéről 349 A teleológiai ítélőerő dialektikája 353 Mi az ítélőerő antinómiája? 353 Ennek az antinómiának a képzete 354 Előkészület a fentebbi antinómia feloldására 356 A természet célszerűségének különféle rendszereiről 357 A fenti rendszerek között egyik sem azt hajtja végre, amit állít 360 Hogy a természet valamely technikájának fogalmát lehetetlen dogmatikusan tárgyalni, annak az oka egy természeti cél megmagyarázhatatlansága 364 A természet objektív célszerűségének fogalma az ész kritikai elve a reflektáló ítélőerő számára 366 Megjegyzés 369 Az emberi értelem sajátosságáról, amely által számunkra a természeti cél fogalma lehetségessé válik 374 Az anyag általános mechnizmuselvének a teleológiáival való egyesítéséről a természet technikájában 379 A teleológiai ítélőerő módszertana 386 Vajon úgy kell-e tárgyalni a teleológiát, mintha a természettanhoz tartoznék? 386 Miért rendeljük a mechanizmus elvét a teleológiai alá valamely dolognak mint természeti célnak magyarázatában 387 A mechanizmusnak a teleológiai elvhez kapcsolódó társulásáról egy természeti cél mint természeti alkotás magyarázatában 391 A szerves lények külső viszonyaiban levő teleológiai rendszerről 395 A természetnek mint teleológiai rendszernek végső céljáról 400 A világ létezésének végcéljáról, azaz majgáról a teremtésről 405 A fizikoteológiáról 407 Az etikoteológiáról 413 Isten létezésének morális bizonyítékáról 419 A morális bizonyítás érvényességének korlátozottsága 424 A morális érv hasznáról 431 Isten létezésének valamely teleológiai bizonyítékában hogyan tartunk valamit igaznak 433 Arról a módról, hogyan tartunk valamit igaznak a gyakorlati hit révén 439 Általános megjegyzés a teleológiához 447 A fordító utószava 461 Névmutató 463 Fogalom- és tárgymutató 465