Az irodalomértés horizontjai

ELŐSZÓ Amint azt a 1993-as pécsi prózakonferencia zárónapján elhatároztuk, a JPTE irodalomtudományi kollokvium-sorozatát - a jelentős szakmai és hallgatói érdeklődésre való tekintettel - nem zárjuk le a két nagy műnem kérdéseinek történeti és poetológiai vizsgálataival, hanem a belőlük adódó kérdések horizontjában visszük tovább. Az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen rendezett újabb ülésszakra 1994. április 21. és 23. között került sor Pécsett, a Művészetek Házában Az irodalomértés horizontjai (Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával) címmel. Az új téma meghatározásakor abból indultunk ki, hogy - mint azt a két világháború közti líra és epika vizsgálata is nyilvánvalóvá tette - az irodalomértelmezés annyiban maga is a történő megértés ,,eseménye", amennyiben nem önkényesen hajtja végre a történeti esztétikai tapasztalat megértését. Azaz, úgy értelmezi egy-egy korszak irodalmának tapasztalatát, hogy az abban megjelenő értelmezések lehetőségeit annak a saját kérdéshorizontnak a történeti ,,felnyitásával" konkretizálja, amely az övé ugyan, de nem ő az eredendő megalkotója. Az így felfogott megértés azután mindig olyan értelmezésnek tekinthető, mint amely a múlt és a jelen párbeszédéből - nem pedig a szubjektív értelem-tulajdonításból - keletkezik. A kérdés-válasz logika tehát mindig nélkülözhetetlen eljárása lesz a hagyomány olyan megszólaltatásának, amely a múltat saját előtörténeteként képes megérteni. Vissza TARTALOM Előszó 7 Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő Egymást kiegészítve - nem egymás ellen (" Szellemtörténeti", pszicholingvisztikai és egyéb irányzatok) 11 Németh G. Béla Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? (Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalom-értelmezés) 19 Kulcsár Szabó Ernő Funkció és/vagy struktúraváltás: a történeti olvasat kérdéséhez 61 Rohonyi Zoltán A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásban 72 Szegedy-Maszák Mihály A magyar komparatisztika a két világháború között 114 Fried István A dogmatikus nyelvesztétika válfajai (Mit adott a hazai stilisztika az irodalomértésnek az elmúlt évtizedekben) 142 Tolcsvai Nagy Gábor Az elmélet szerepének megítélése a kortárs magyar irodalomkritika rejlexiójában 160 Dobos István Az ártatlanság vélelme 172 Kovács Sándor s. k. Metafora, interpretáció, teória 186 Thomka Beáta Az irodalmi szöveg és az olvasó 197 Veres András Retoricitás - a posztformalizmus formaelmélete és a megértési tradíció 212 Bókay Antal Poszthagyomány - A kikerülhetetlen interpretáció - nyitóbeszéd 230 Odorics Ferenc Szemantika és drámaelmélet 243 Bécsy Tamás Az irodalmi ,,avantgarde" mai megítéléséhez 259 Szabolcsi Miklós A klasszicizálás mint intertextualitás a modernség második hullámában 268 Kabdebó Lóránt Álomföld az irodalomértés láthatárán 276 Szili József A költészetértés két aspektusa 307 Bányai János A francia Racine-vita néhány magyar tanulsága 319 Angyalosi Gergely