Az igazságosság és a hatékonyság az interperszonális és a társadalmi kapcsolatok pszichológiájában

ELŐSZÓ Könyvünk a hatékonyság és az igazságosság kapcsolatáról szól, egyrészt interperszonális, másrészt társadalmi értelmezési keretben. A hatékonyságra és igazságosságra ugyanis mindkét színtéren alapvető igényünk van. Mindannyian szeretnénk jutalmazó kapcsolatokat ápolni, és hatékony, jól működő szervezetekben, illetve társadalomban élni. De ezzel egy időben arra is vágyunk, hogy kapcsolatainkat kiegyensúlyozottnak, általában véve pedig a világot, melyben élünk, igazságosnak láthassuk (Lerner, 1980). Ez a kiegyensúlyozottság, igazsá- gosság kiszámíthatóságot jelent az ember számára, megvédi attól az érzéstől, hogy nyugtalanító és veszélyes környezetben él. Írásunkban ennek a két törekvésnek a szembeállításáról, illetve összeegyeztethetőségéről lesz szó. Tézisünk, hogy az emberi gondolkodásban, legyen szó a tudományos elméletalkotásról vagy a laikus elméletekről, több a szembeállítás, mint amennyi az eredendő szembenállás a hatékonyság és igazságosság között. Az igazságosság-fogalom szóhasználatát érdemes már a bevezetőben tisztázni. Az igazságosságról lehet abszolút értelemben is beszélni, és fölfoghatjuk azt szubjektív módon is. Ha morálfilozófiai nézőpontot veszünk föl, érvekkel tá- masztjuk alá, hogy egy ilyen vagy olyan elosztási rendszer miért igazságos. Azonban, ha a pszichológiában szokásos szubjektív nézőpontot alkalmazzuk, elfogadjuk azt, hogy az emberek számára akkor igazságos egy elosztás, ha ők annak tekintik, és azt vizsgáljuk, hogy mikor, milyen föltételek mellett tekintik az egyes rendszereket igazságosnak. Amikor a hatékonyság és igazságosság szembeállításáról vagy összeegyeztetéséről beszélünk, akkor jellemzően a hatékonyságnak és az egyenlőségelvű elosztások igazságosságának a szembeállítására vagy összeegyeztetésére gondolunk. Ez nem tükröz pszichológiai nézőpontot váltó morálfilozófiai állásfoglalást. Nem jelenti azt, hogy az egyenlőséget tekintjük az igazságosság abszolút mércéjének. Nem ilyen meggyőződésből szerepel tehát a címben az egyenlőség helyett az igazságosság szó. Az indok sokkal inkább az, hogy az igazságosság konceptuálisan igen természetesen, könnyedén köthető az emberi viszonyok kapcsolati, társas aspektusához, a hatékonyság pedig a kapcsolatok instrumentá- lis aspektusához. E tágabb kontextusba helyezés nagyobb szabadságot jelent számunkra a szembeállító és összehangoló elméletek és tapasztalatok tárgyalását illetően, mint jelentene, ha maradnánk az egyenlőség sokkal konkrétabb fogalmánál. A szembeállítással és az összeegyeztetéssel kapcsolatban a tudományos jelenségek kezelésének szintjén arra jutottunk, hogy egy elméletben minél hoszszabb időperspektívát és minél több szempontot kezelünk, annál kevésbé tűnik a Tartalomjegyzék Előszó ...........................................................................................................11 I. rész: Szakirodalmi áttekintés ...................................................................15 1. Az igazságosság értelmezései ...................................................................17 1.1. Az igazságosság mögötti motívumok ..................................................18 1.2. Eredmények és folyamatok .................................................................21 1.3. Disztributív igazságosság ....................................................................23 1.3.1. Elosztási elvek ..........................................................................23 1.3.2. Az egyes elvek szerinti osztást illető preferenciák ......................28 1.4. A procedurális igazságosság ................................................................37 1.5. Az eredmények és a folyamatok súlya az igazságossági ítéletekben ......40 1.6. A büntető (retributív) igazságosság .....................................................42 1.7. Az igazságosság színterei ....................................................................44 2. Hatékonyságfelfogások ........................................................................... 45 2.1. A személyes haszon (hatékonyság) és az elosztások közösségi hatékonysága .................................................................................... 45 2.2. A Kaldor-Hicks elv ............................................................................ 46 2.3. A Pareto-elv ....................................................................................... 48 2.4. A hasznosságfölfogás új alternatívái ................................................... 51 3. A hatékonyság és igazságosság motívumának szembeállítása elosztásokat létrehozó interakciókban ....................................................53 3.1. A homo oeconomicus emberfelfogás gazdaságpszichológiai kritikái (a hatékonysággal szembenálló igazságosság) .....................................53 3.1.1. Érdekmentes viszonzás .............................................................53 3.1.2. Altruizmus ................................................................................56 3.2. A társas értékorientáció és az együttműködés problémája ....................57 4. A hatékonyságra és igazságosságra irányuló motívumok összeegyeztethetősége az interakciókban ................................................61 4.1. Stratégiai igazságosság .......................................................................61 4.1.1. Az igazságosság és a hatékonyság összeegyeztetése a bizalom-játék és az adok-kapok játék ismétléses helyzeteiben ..... 62 4.1.2. Stratégiai együttműködés ismétléses fogoly-dilemma helyzetben ................................................................................63 4.2. A több szempontos elosztások .............................................................64 4.2.1. Több szempontos ultimátumalku ...............................................65 4.2.2. A másik személy érdekének és a saját érdeknek az összeegyeztetése a problémamegoldó konfliktusmegoldásban; a több szempontos tárgyalások ............................................................69 4.3. A jó kapcsolatok és a jó csoportteljesítmény ........................................78 4.4. Az együttműködve versengés ..............................................................79 5. A hatékonyság-igazságosság-trade-off társadalmi elosztási rendszerekben ...........................................................................81 5.1. Makrogazdasági megközelítés .............................................................81 5.2. A trade-off bemutatása a társadalmi gyakorlatban az egészségügy példáján keresztül ...............................................................................82 5.3. Szervezeti kontextus: Egyenlőség és teljesítményarányos méltányosság, közösség és teljesítmény ..............................................84 5.4. Trade-off az elosztási preferenciák kutatásának gyakorlatában, vagyis a hatékonyságot és az igazságosságot szembeállító vizsgálati paradigmák .........................................................................86 6. A hatékonyság és igazságosság összeegyeztetése a társadalmi elosztási rendszerekben ......................................................91 6.1. Összeegyeztethetőség a társadalmi gyakorlatban .................................92 6.2. Összeegyeztethetőség a szervezeti elosztási rendszerekben ..................94 6.3. Összeegyeztethetőség az elosztási rendszerek megítélésének a vizsgálatában ...................................................................................95 7. Összefoglalás a szembeállításokról és összeegyeztethetőségekről ...........97 8. A pénz és a hatalom összekapcsolódása a társas kötelékek gyengítésével ..........................................................................................101 8.1. A pénz és a hatalom automatikus hatása a társas viselkedésre ............102 8.2. A hatékonyság és az igazságosság témáinak megjelenése a rendszerigazoló komplementer sztereotípiákban .............................105 8.3. A pénz és a hatalom automatikus aktivációs hatásának, a rendszerigazoló komplementer sztereotípiáknak, valamint a hatékonyságigazságosság problémakörnek az összekapcsolása .............................108 II. rész: Empirikus vizsgálatok ..................................................................111 9. Több szempontos elosztások ultimátumalkukban és tárgyalásokban: hol gyakoribb a hatékony igazságosság? ...............................................113 9.1. Konfliktusok, és megoldásuk társas normákkal .................................114 9.2. Az ultimátumhelyzetek és a tárgyalási helyzetek összehasonlítása .....115 9.2.1. Kapcsolati egyensúly ..............................................................115 9.2.2. A két helyzet folyamatainak különbözőségei ...........................116 9.2.3. Reprezentációk beli különbségek .............................................118 9.3. Hipotézisek .......................................................................................120 9.4. Vizsgálati módszerek ........................................................................121 9.4.1. Több szempontos ultimátumalku .............................................121 9.4.2. A több szempontos tárgyalási feladat .......................................122 9.5. Vizsgálati procedúra .........................................................................123 9.6. Eredmények ......................................................................................124 9.6.1. Az igazságos és hatékony ajánlatok aránya ..............................125 9.6.2. Tagoló problémakezelés ..........................................................128 9.6.3. Az igazságosság és hatékonyság összekapcsolódása ................130 9.7. Következtetések ................................................................................131 10. Hatalom, hatékonyság, igazságosság ...................................................135 10.1. A hatalom hatása a kognitív működésekre .....................................137 10.2. A hatalom hatása a morális szempontból releváns viselkedésekre ....... 138 10.3. A hatalom helyzeti befolyásolása ..................................................138 10.4. A machiavelliánus nézetekkel való egyetértés és a hatékonyság, valamint moralitás ........................................................................139 10.5. Első vizsgálat: A partner kontrolligényének kifejezése, és annak hatása az elosztási döntések hatékonyságára és igazságosságára több szempontos ultimátumalkuban ..............................................140 10.5.1. Hipotézis ...........................................................................141 10.5.2. Eredmények ......................................................................141 10.5.3. Megvitatás ........................................................................142 10.6. Második vizsgálat: A machiavelliánus nézetekkel való egyetértés és hatása az integratív alkueredmények hatékonyságára és igazságosságára ........................................................................143 10.6.1. Hipotézisek .......................................................................144 10.6.2. Eredmények ......................................................................145 10.6.3. Megvitatás ........................................................................147 10.7. Általános megvitatás .....................................................................148 11. Egykulcsos versus többkulcsos adórendszerek- melyik az igazságos, melyik a hatékony? .........................................................149 11.1. Az adórendszerek igazságossága és hatékonysága .........................150 11.1.1. Adórendszerek igazságossága: Preferenciák, vélemények és igazságosság-ítéletek ....................................................150 11.1.2. Az adórendszerek hatékonysága a teljesítmény vonatkozásában .................................................................152 11.1.3. Az adórendszerek hatékonysága az adómagatartás vonatkozásában .................................................................152 11.2. Első vizsgálat: Vélemények a különböző adórendszerek hatékonyságáról és igazságosságáról .............................................154 11.2.1. Vizsgálati kérdések ...........................................................154 11.2.2. Módszer ............................................................................154 11.2.3. Vizsgálati személyek .........................................................155 11.2.4. Eredmények ......................................................................155 11.2.5. Az első vizsgálat eredményeinek a megvitatása .................160 11.3. Második vizsgálat: Az adórendszerek hatékonyságának és a váltás hatásának viselkedéses mérése a laboratóriumban .........................162 11.3.1. Vizsgálati kérdések és hipotézisek .....................................163 11.3.2. Módszerek ........................................................................165 11.3.3. A vizsgálati minta .............................................................168 11.3.4. A vizsgálati procedúra .......................................................168 11.3.5. Eredmények ......................................................................169 11.4. Általános megvitatás .....................................................................179 12. Összefoglalás: Eredendő ellentét vagy kulturális tapasztalat? ...........183 Irodalom ....................................................................................................187 Mellékletek 1. sz. melléklet: Az összetett osztással élő ultimátumjáték kísérleti instrukciója ...........................................................................209 2. sz. melléklet: Az integratív alku kísérleti instrukciói ................................ 211 3. sz. melléklet: Az integratív alkuban használt kifizetési táblázatok ............212 4. sz. melléklet: Az adózási rendszerekkel kapcsolatos laikus nézeteket tanulmányozó vizsgálat interjúvázlata .................................................214 5. sz. melléklet: A gazdasági rendszerigazolást mérő skála állításai ..............215 6. sz. melléklet: Az adókísérlet kísérleti instrukciói ......................................216 Tárgymutató.................................................................................................219 Névmutató....................................................................................................223