Az idegrendszer kórtana

Kiadó: Debreceni M. kir. Tisza István-Tudományegyetemi Nyomda Kiadás helye: Debrecen Kiadás éve: 1944 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 151 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: Különlenyomat. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Írta Dr. Sántha Kálmán egyetemi ny. r. tanár, a Debreceni Ideg- és Elmeklinika igazgatója. Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetemi Nyomda nyomása, Debrecen. ELŐSZÓ Részlet a könyvből: XII. Az idegrendszer kórtana. Irta : Dr. SÁNTHA KÁLMÁN. 1. Bevezetés. Az idegrendszert jellemző működések : ingerlékenység, vezetés és visszahatás - tulajdonképen, az élő protoplasma három alapvető sajátságából származnak. Elvileg új tehát az idegrendszer működésében nincs, csupán arról van szó, hogy a protoplasma említett alapvető sajátságai az idegszövetben érték el legmagasabb differentiáltságukat. Az első nyomok már az egysejtűeknél megtalálhatók : a megérintett amoeba megmozdul és az ingerlés helyétől eltávolodni igyekszik. Ez esetben egyetlen sejt mint receptor (inger-felvevő), conductor (ingerfeldolgozó és vezető) és effector (visszaható) szerepel egyidejűleg. A többsejtűeknél e sajátságok szolgálatára külön fajlagos elemek differentiálódtak ki. A végső lényeg itt is ugyanaz, vagyis : külső behatásokra megfelelő módon reagálni, a külvilághoz alkalmazkodni. Az idegrendszer tehát az optimális alkalmazkodás érdekében fejlődött szerv. Lényege, jelentősége és működése legjobban úgy érthető meg, ha korai phylogeneticus kialakulását vesszük szemügyre. A szivacsféléknél (Spongiaria) azt látjuk, hogy egyes hámközti sejtek contractilis elemekké fejlődnek, azaz külső behatásokra összehúzódni képesek. A tömlős állatoknál (Coelenterata), így az aktiniáknál, ezek a contractilis sejtek többé már nem a hámsejtek között foglalnak helyet, hanem mint primitiv izomsejtek különülnek el. A hámsejtek közül pedig egyes elemek primitiv érző-sejtekké fejlődnek és nyúlványaik közvetlen összeköttetésbe jutnak e primitiv izomsejtekkel. Ezt a közvetlen érzősejt-izomsejt kapcsolatot találjuk az aktiniák tentaculumaiban. Az aktiniák testében az idegrendszer fejlődésének további lépését látjuk. Itt az érző-sejt már nem közvetlenül kapcsolódik az izomsejttel, hanem közbeiktatott intercalaris sejt útján (166. ábra). Ettől a legegyszerűbb emberi reflexív annyiban különbözik, hogy a receptorsejtnek csupán a nyúlványai vannak a felszínen, míg maga a sejt-test a csigolya közti dúcban helyezkedik el (167. ábra). Az idegrendszer fejlődésének alacsony fokán centralisálódás jeleit még nem látjuk, a reflex-ívek egymástól függetlenül működnek, vagyis az idegrendszer tevékenysége diffus és localis. A centralisatio első nyoma a férgeknél (Vermes) mutatkozik. A nem segmentált férgeknél a garat körül fejlődik ki az ú. n. fejdúc és ebből nő hátrafelé az idegrendszer többi része. A segmentált férgeknél (Annelidae) már a gerincesekhez (Vertebratae) hasonlóan a központi idegrendszer a külső csiralevélböl hasad le. A fejlődésnek ez a módja a szelvényeződéssel áll kapcsolatban. A fokozatos fejlődés során, mely embernél éri el a tetőfokát, egyre élesebben különül el az idegrendszeri működések kétfélesége, így egyfelől a reflexes és ösztönös életfolyamatokat szolgáló idegműködések (férgek, ízeltlábúak), másfelől az egyénileg szerzett és tudatos működések (gerincesek, főleg ember). Vissza TARTALOM 1. Bevezetés 549 2. A neuron fogalma és szerkezete 553 3. Az axon ép és kóros élettana 556 4. A reflex-működésről általában 562 A reflex-működés jellemző sajátságai 565 5. Gerincvelő 570 A) A gerincvelő szerkezete .. 570 I. Felszálló pályák 571 II. Leszálló pályák 573 III. Intraspinalis pályák .. 574 IV. Mellső gyökér-neuronok 575 B) A gerincvelő működéséről általában. Gerincvelői működészavarok 575 I. Mozgató működés --------575 II. Érző működés 576 III. Tonus-szabályozás és coordinatio 579 IV. Vegetativ (autonom) működések 580 V. Reflex-működések --------581 C) A gerincvelő, mint segmentalis szerv 584 I. Mozgató segmentumok 584 II. Érző segmentumok .. 584 III. Tónus és coordinatio .. 586 IV. Vegetativ segmentumok 586 V. Reflex-segmentumok .. 593 D) Gerincvelő bántalmak typusai 595 I. Mechanikai ártalmak .. 595 II. Degenerativ rendszer megbetegedések 598 III. Gócos bántalmak 598 6. Agytörzs 598 A) Külső alaki viszonyok ________598 B) Mikroskopos viszonyok ________599 C) Az agytörzs ép és kóros élettana 607 I. Agyidegek 607 Az agyidegek szerkezete, működése és működési zavarai 609 II. Agytörzsi reflexek --------618 Alsó agytörzsi reflexek 618 Felső agytörzsi reflexek 619 III. Agytörzsi vitális működések 620 IV. Az agytörzs pályarendszerei 621 Efferens pályák 621 Afferens pályák 623 V. Az agytörzs saját rendszerei 626 7. Extrapyramidalis rendszer ________627 A) Anatómiai viszonyok 629 I. Szűkebb értelemben vett extrapyramidium ________629 1. Központok 629 2. Rendszertani kapcsolatok 630 II. Tágabb értelemben vett extrapyramidium ________631 1. Kisagy velő 631 2. Nagyagykérgi extrapyramidalis mezők 634 B) Működés 634 I. Agytörzsi működések .. 634 1. Tartási, vagy posturalis reflexek 635 2. Állási, vagy beállítódásos reflexek .. 636 II. Kisagyvelői működések 637 III. Striopallidaris rendszer működése 638 IV. A mozgási integratiók általános áttekintése .. 639 C) Kórélettan 642 I. Az extrapyramidalis központok kórtünetei .. 642 1. Kísérletes vizsgálatok (sértések) 642 2. Klinikai pathologiai adatok 642 II. Extrapyramidalis tónus és mozgászavarok --------644 1. Tremor 644 2. Chorea 645 3. Ballismus 645 4. Athetosis 645 5. Dystonia 646 6. Myoclonia 646 7. Tic 647 8. Hypertoniás-akinesis 647 III. Az extrapyramidalis mozgászavarok általános kórélettani áttekintése 647 8. Hypothalamus 648 I. Anatómiai viszonyok .. 648 1. Hypothalamicus magvak 648 2. Hypothalamicus kapcsolatok 649 II. Működés 630 1. Izgatásos és kiirtásos kísérletek 650 2. A hypothalamus integrativ működése 650 III. Kórélettan 652 9. Nagyagyvelö 654 A) Opticus rendszer (II. agyideg) 654 I. Anatómiai és szerkezeti viszonyok 654 II. Kórélettani viszonyok.. 656 B) Olfactorius rendszer (I. agyideg) 659 I. Anatómiai és szerkezeti viszonyok 659 II. Kórélettani viszonyok.. 660 C) Thalamus 661 I. Szerkezeti viszonyok. A thalamus-magvak és öszszeköttetéseik 661 II. Működés 663 III. Kórélettan 664 1. Érzészavarok 664 2. Dyskinesiák 665 3. Psychoreflex zavarok 665 D) Agykéreg 666 I. Anatómiai szerkezet .. 666 II. Az agykéreg működése. Agykérgi localisatio .. 671 1. Elsődleges agykérgi központok 671 2. Másodlagos agykérgi központok 673 3. Harmadlagos agykérgi központok (associatiós mezők) .. 674 III. Az agykéreg kórélettana 677 1. Agykérgi mozgászavarok 677 2. Agykérgi érzészavarok 680 3. Agykérgi látászavarok 680 4. Agykérgi hallászavarok 681 5. Agykérgi szaglászavarok 681 6. Agykérgi ízlészavarok 681 7. Magasabbrendű agykérgi működészavarok 681 8. Epilepsiás megnyilvánulások 685 Függelék 686 Az agyvelő és koponyaüreg nedvkeringése 686 A) Agyi vérkeringés 686 B) Liquor cerebrospinalis .. 689 C) Koponyaüri hydrodynamikai viszonyok 691 Tárgymutató 697