Az európai integráció alapszerződései

A kiadványunkban Magyarországon először jelenik meg összehasonlításra alkalmas formában a Maastrichti Szerződéssel és az 1999 májusában hatályba lépett Amszterdami Szerződéssel, valamint a még nem hatályos Nizzai Szerződéssel módosított, Római Szerződés magyar nyelven. A könyv hézagpótló abban is, hogy tartalmazza mind a Maastrichti, mind pedig az Amszterdami Szerződéshez fűzött valamennyi Nyilatkozat és Jegyzőkönyv fordítását, amelyeknek ismerete a jogalkalmazók számára éppúgy elengedhetetlen, mint a Szerződésbe foglalt rendelkezéseké. Bár a kötet címe nem változott, az új kiadás már tartalmazza a Nizzai Szerződés fordítását is. Ez a megállapodás szól többek között az EU bővítéséről, az intézményrendszer és az EU Bíróság változásáról stb. Miként az Amszterdami, úgy a Nizzai Szerződés is a csatlakozásunk pillanatában beépült a nemzeti jogba. Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén megszületett a megállapodás az intézményi reformokról. Fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, mindegyik 29 szavazattal rendelkezik majd a Miniszteri Tanácsban. Magyarországnak 12 szavazata van. Az Európai Parlament létszámát a jelenlegi 626-ról a bővítések nyomán 732-re növelik majd: Magyarország 20 képviselőt küldhet a testületbe. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak - az újonnan csatlakozóknak is - egy-egy tagja mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. A Bizottság elnökét minősített szavazattöbbséggel fogják választani, hatáskörét pedig megerősítik. A könyv ún. tükrös szerkesztésben mutatja be az Alapszerződést, mely lehetővé teszi az olvasó számára a hatályos rendelkezéseknek a Nizzai Szerződést követő szabályokkal való összehasonlítását.