Az európai civilizáció kezdetei

Sutart Piggott évtizedekig az Edinburgh-i Egyetem Régészeti Intézetének vezetője volt, azon a tanszéken, amelyet előtte a világhírű régész, V. G. Childe irányított. Szinte szimbolikus jelentősége is van tehát annak, hogy a magyar olvasó Childe népszerű ismeretterjesztő munkái után e kötetben Piggott európai őstörténetével is megismerkedhet. A szerző ebben a munkájában is Childe nyomába lépett, és az ötvenes és hatvanas évek új, gazdag forrásanyagára támaszkodva azt vizsgálta meg, hogy mennyiben volt sajátos az európai őskori társadalmak fejlődése, az az út, amely végül ami civilizációnk alapjait teremtette meg. Childe-tól eltérően, kisebb figyelmet szentelt tehát a közel-keleti ősi civilizációk hatásainak, és jóval nagyobbat a sajátosan európainak. Lényegében az időszámításunk előtti négy évezred őstörténeti kérdéseit tekinti át a ,,barbár", tehát a görög és római világon kívüli Európa régészeti emlékei alapján. Gyakorlatilag az újkőkort, a rézkort, a bronzkort és a vaskort foglalja ez magába, de ahol szükséges, visszapillant az őskőkor hosszú évezredeire is. Különösen figyelemre méltóak, azok a részek, amelyek a szerző szűkebb kutatási területeire kalauzolnak el: az i. e. első évezredbe, a keltáknak és közvetlen elődeiknek vaskori társadalmába, a görögökhöz és a rómaiakhoz való viszonyuknak sokoldalú elemzésével. Piggott művének magyar kiadásához Makkay János régész fűzött tartalmas kép és ábra, valamint igen gazdag bibliográfia egészíti ki.