Az esztétika rövid története-Korszerű társ.ismeretek könyvtára

Hegel ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakoralt által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kísári nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésre tanít és gondolati továbblépésre serkent. Vissza Tartalom Az esztétikum gondolati meghódítása az antikvitásban 7 Kezdetek 7 A szépség antik felfogása: Platón 16 A mimézis fogalma a klasszikus virágkor művészetelméletében 21 Arisztotelész a művészeti mimézis keltette katarzisról 26 A hellenisztikus korszak esztétikája 33 A középkor esztétikája 38 Őskereszténység 45 Patrisztika 45 Skolasztika 54 A német klasszikus idealizmus esztétikája 84 A művészet humanizáló küldetésének elmélete 87 Még egyszer Kant, avagy a "gondolkodásmód forradalma" az esztétikában 92 Goethe a szimbólumról és az allegóriáról 95 A forma problémája a klasszikában 98 Történetiség 101 Hegel, a klasszikus polgári művészetfilozófia betetőzője 104 A polgári társadalom problematikája a hegeli esztétikában és a romantikusoknál 112 A romantikus esztétika 116 A válaszút 116 A romantikus antikapitalizmus 119 A művészet új definíciója 120 Progressive Universalpoesie 126 A zene modellfunkciója 127 Poétizálni az életet 132 Újfajta vallásszükséglet 135 Új mitológia 140 Az allegória romantikus elmélete 142 Visszacsatolások 149 Realizmus és antirealizmus elméleti polarizálódása 160 "A művészeti korszak vége" (Heine) 161 "A szépség mozzanatai" 163 Az orosz forradalmi demokraták 168 A művészet mint életelixír (Schopenhauer) 186 A művészet vége á la Kierkegaard 193 Marx és Engels esztétikája 200 Marxizmus és esztétika 204 Marx a valóság esztétikai elsajátításáról 209 Proletár szocializmus: archimedesi pont az irodalomkritikában 215 Realizmuselmélet 222 A művészet mint ideológia és mint az emberi nem öntudata 227 Polgári esztétikai irányzatok 1848-tól a századfordulóig 236 "Dekadencia" - idézőjellel és idézőjel nélkül 237 Az esztétikai pozitivizmus 241 A naturalizmus elmélete 245 A szimbolizmus mint oppozíció és mint kiegészítés 249 A "beleélés" elméletétől az "absztrakció" elméletéig 259 A 20. század esztétikája. Elméleti-történelmi vázlat 268 A II. Internacionálé korának esztétikája 270 Lenin a kultúra forradalmáról 281 Hermeneutikus művészetértelmezés (Diltheytől Heideggerig) 294 Új pozitivizmus és új negativizmus 313 A jelenkori marxizmus és az esztétikai kutatás távlatai 331