Az építészet története: Középkor (NT 44337/III)

Tartalom Előszó 5 Bizánc és az iszlám építészete 9 A római császárság késői korszakának építészete 11 Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján 11 A császári székhely: Palatium Sacrum 12 A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei 15 A háztemplom - domus ecclesiae 15 A sziklatemplom 16 Az első keresztény temetkezőhelyek 16 Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313) 20 A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306) 20 Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337) 22 A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái 22 Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete 23 Róma: San Salvator (312-319) 23 Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete 23 Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom 24 Az anyag, a szerkezet és az architektúra 27 A társművészetek alakulása 28 Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei 28 Az epigon császárok korának építészete (337-378) 29 A negyedik századi püspöki székesegyház 29 Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.) 30 Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai 30 Róma: Santa Constanza (340 körül) 30 Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358) 30 Theodosius építészete (379-395) 32 Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368) 32 Uralkodói paloták - városközpontok 33 A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476) 36 Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül) 36 Pápai építészet az 5. században 38 Egyházközségi gyülekezőtemplomok 38 Keresztelőkápolnák - baptisteriumok 39 Róma: Lateran-baptisterium (432-440) 40 Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje 40 Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete 41 Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642) 41 Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav 42 A zoroasztrianus kultuszhely 44 A tűztorony és a tűztemplom 44 Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása 46 A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája 48 Társasművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta 51 Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban 52 Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete 52 Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi 52 A kolostortemplomok térszervezete 53 Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil 53 Szerkezetépítési eredmények 54 Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása 54 A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete 55 Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.) 55 A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása 56 Kereszt alapú zarándoktemplomok 59 A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre 60 Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése 62 Az alkotások architektonikus kompozíciója 63 A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése 65 Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.) 66 A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége 66 A város szerzetesépítészete 68 Thesszaloniké építészete az 5. században 69 Egyházközösségi és zarándoktemplomok 69 Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.) 69 Thesszaloniké szerzetesépítészete 73 Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja 73 A város művészeti fejlődésének irányvonala 73 Ravenna építészete Theodorich korában (439-526) 74 Theodorich palotája: Palatium Sacrum 74 Theodorich mauzóleuma 74 Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása 75 Az architektúra 75 A társművészet szerepe 76 Városépítészetük emléke a társművészetben 76 Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565) 80 Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés 80 A császári palota 81 Az uralkodó templomépítészete 81 Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház 81 Hagii Apostoli-székesegyház 81 A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom 82 A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység 84 A Hagia Sophia térszervezete 86 Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás 88 A Hagia Sophia architektonikus alakítása 89 Az együttes társművészete 90 A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében 90 A ravennai exarchátus építészete (539-751) 91 Az exarcha palotaegyüttes 91 Az orthodox egyház építészete Ravennában 91 Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe 91 Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale 91 Az alkotások szerkezete 92 Architektonikus alakítás 93 A tárművészet 94 Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában 95 Az iszlám. Mohamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661) 95 Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye 96 A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750) 97 Az Omajjád-templomok térszervezete 97 Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája 100 A társművészet 100 Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese 100 A badia típusú gondűző kastélyok 100 Az el-hira típusú palota térszervezete 101 Szerkezetépítés, architektúra és társművészet 101 A bagdadi - szamarai kalifátus - az Abbaszidadinasztia építészete (750-1258) 103 A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában 103 Az iszlám kultikus térszervezet 103 A szakrális építészet szerkezeti, architeltonikus és társművészeti alakulása 103 Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvararezidencia 104 Szerkezeti felépítés, architektúra és társművészet 104 Az Abaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása 105 A kairói kalifátus építészete (868-1517) 105 A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: Az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879) 105 Térszervzete 105 Szerkezeti felépítése 105 Az épület architektúrája 105 A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972) 107 Térszervezete 107 Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája 107 A társművészet 107 Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete a Bahriti-, majd Borgit-dinasztia építészete - Karió: Hasan szultán medresszéje (1356-1362) 108 A térszervezet 108 A szerkezeti felépítés és architektúra 109 A társművészet 109 A kairói kalifátus építészeti hatása 109 A córbodai kalifátus építészete (755-1236) 110 Córdoba központjában a La Mezquita - Sabat-Alcázar térszervezete 110 Szerkezeti és architektonikus felépítése 111 A granadai emirátus építészete (1236-1492) 113 Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra tétszervezete 113 Szerkezeti s architektonikus felépítése 113 A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete 117 Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig 117 Az örmény kultikus építészet térszervezete 118 Az alkotások szerkezetépítése 1221 Az architektúra és a társművészeti megoldás 122 Georgia építészete a 4. századtól a 13. sz.-i mongol térhkódításokig 128 Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában 128 Bolnisi: Sion-templom (478-493) 128 Dzsári: Kereszt-templom Mcheta mellett (586-605) 128 Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől 131 Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században 132 A térszervezet 132 A szerkezeti megoldás 138 Az architektúra 138 A társművészet 140 A feudalizálódó bizánci császárság építészete 141 A képrombolás korszakának építészete (717-867) 141 A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben 141 A kolostori főtemplom - katholikon térszervezete 141 Az alkotások szerkezete és architektonikus megoldása 144 A társművészet 145 A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059) 145 A császári alkotótevékenység 145 A szerzetesépítészet 145 Az athosi kolostorállam 148 Megala Lavra, a szerzetesegyüttes központja (963) 148 Az athosi típusú templom térszervezete 148 A szerkezet és az architektonikus megoldás 148 Az ahtosi társművészet 150 Új szintézis a képrombolás utáni építészetben 150 Az építészet és társművészet kapcsolata 150 A táj és az építészet kapcsolata 153 Bizánc építészeti fejlődésének megállapítása (1059-1204) 154 A császári építőtevékenység csökkenése 154 A korszak templomainak térszervezeti fejlődése 154 Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása 157 A templomok társművészete 158 Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei 158 Bizánc hatósugrában a Balkán népeinek építészete 161 A szerbek építészete 1456-ig 161 A szerb építészet kialakulása 161 Raska 12-13. századi alkotásai 161 A templomok térszervezete 163 A szerkezet 163 Az architektúra 163 A társművészet 164 Kosov-Metohija 13-14. századi építészete 164 A térszervezet fejlődése 164 A szerkezet 164 Az architektúra 168 A társművészet 168 A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre 168 Morava építészete a 14-15. század fordulóján 168 A térszervezet fejlődése 168 A szerkezet és az architektúra 170 A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa 173 A bolgárok építészete 1939-ig 172 Uralkodói központok az első birodalomban 173 A keresztény uralkodói építészet kezdetei 175 Korai egyházközségi és szerzetestemplomok 175 Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei 176 Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet 176 A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393) 177 Feudális építészeti széttagozódás 177 Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet 186 A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.) 186 Különböző művészeti hatások 186 A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben 187 Cozia szerzetesépítészete 188 Voronet szerzetesépítészete 190 Curtea de Arges püspöki építészete 190 Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában 191 A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.) 191 Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml 191 A fejedelmi templomépítészet kezdete 191 Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054) 192 A kijevi fejedelemség egyházi központja - a Szófia-székesegyház 192 Térszervezete 192 Szerkezete 194 Architektúrája 194 A tásművészet 194 A 11. századi kijevi építészet sajátosságai 195 A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238) 196 A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása 196 Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században 196 A Szent Dimitrij-székesegyház (1194-1197) térszervezete 196 A szerkezeti felépítés 196 Az architektúra 197 A társművészet 197 A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.) 198 A 10. századi faépítészet 198 A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban 199 A Kreml palotatemploma - a 11. századi Szófia-székesegyház 199 A novgorodi fejedelem építészetének alakulása 200 A Jurjev-kolostor s katholikonja, a Georgij-templom térszervezete 200 A szerkezeti felépítés és az architektúra 201 A társművészet 201 A polgárosodó városi lakosság művészete 202 Novgorod polgári építészetének fellendülése 202 A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.) Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése 203 A Kreml várrendszere a 15. század végén 204 Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház 204 A templom térszervezete 206 Szerkezeti felépítése 206 Az architektúra 206 A társművészet 207 A késő bizánci birodalom építészete 209 A nikaiai császárság építészete (13. sz.) 209 Nikaia városépítészeti együttes 209 A független görög fejedelemségek templomépítészete 209 A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460) 212 A frank fellegvár 213 A bizánci városegyüttes - a despota palotája 213 A település egyházi építészetének fellendülése 213 Az építészet és társművészet 213 Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430) 216 Thesszalokiné 14. századi templomalkotásai 217 Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453) 217 A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban 217 Konstantinápoly pusztolása (1453) 218 Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában 219 A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.) 219 Ikonion (Konya) fejedelmi építészete 219 Az Alaüddin-templom térszervezete 219 A szerkezet és az architektúra 219 A társművészet 221 Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása 220 Az Indzse Minaréli-medressze térszervezete 220 A szerkezet és az architektúra 222 Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.) 222 Medresszék a mongol építészetben 222 A mongol kánok mauzóleumai 226 Oszmán-töörk építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly - Isztambul területén (14-16. sz.) 227 Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása 227 Az oszmán-török dszámai kezdeti típusai 227 Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj 227 A szultáni alapítású dzsámik 227 Isztambul: Szülejmanije (1549-1557) 228 A templom térszervezete 228 Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája 228 A társművészet 229 Az építészet különböző oldalainak fejlődéstörvénye 229 Irodalom 231 ROMÁN ÉPÍTÉSZET (ZÁDOR MIHÁLY) 237 A népvándorlás népeinek építészete 239 A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre 239 A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet 241 A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet 245 A preromán építészet 246 Würzburg. Marienkirche (706 körül) 246 Santa Maria de Naranco (8. sz.) 248 Lorsch. A kolostor kapuépítménye (8. sz.) 250 A preromán építészet Karoling-korszaka 250 Aachen. Palotakápolna (796-805) 250 Germigny-des-Prés. Apátsági templom (felszent. 806) 252 Fulda. Sankt Michael-templom (820-822) 252 Centula/Saint Riquier. Kolostortemplom (790-799) 255 Fulda. Apátsági templom (790-810) 255 Corvey. Apátsági templom (822-848) 255 Sankt Gallen. Kolostorterv (9. sz.) 257 Quedlinburg. Wiperti kripta (10.sz. közepe) 257 Ingelheim. Karoling-palota (9, sz. eleje) 258 A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők 259 A román stílus kialakulása és az elenvezés eredete 260 A tásadalom építészeti igényei a román korban 260 A román építészet főbb épületfajáti 260 Templomok 260 Kolostorok 262 Várak 262 Lakóházak 265 Városok 267 A kor termelőerőinek hatása a román építészetre 268 Építőanyagok 268 Munkaeszközök 269 Épületszerkezetek 270 Építésszervezés. Technológia 276 A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre 278 A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására 281 A művészet eszmei tartalma a román korban 281 Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában 282 A román kori szobrászat 283 A román kori festészet 287 A román építészet intrregionális művészi kifejezésmódjai 290 Téralakítás 291 Tömegalakítás 293 Homlokzat és részletképzés 294 A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai 299 Francia román építészet 299 Burgundia 300 Cluny III. bencés temploma (1088- 13. sz. eleje) 301 Vézelay. Sainte-Madeleine bencés templom (1104-1140) 306 Paray-le Monial. Bencés templom (11. sz. vége, és kb. 1130-tól) 306 Fontenay. Cisztercita apátsági templom (1139-1147) 306 Provence 308 Alres. Saint-Trophime-templom és kolostor (1152 körül) 311 Saint-Gilles. Templom (1116-tól, majd 1150 után) 311 Auvergne és Languedoc 315 Auvergne 317 Clermont-Ferrand. Notre-Dame-du-Port-templom (11. sz. vége -12 sz.) 317 Issoire. Saint-Paul-templom (1075-13. sz.) 318 Aquitania 318 Poitiers. Notre-Dame-la-Grande-templom (1100 körül, majd 13. sz.) 318 Angouléme. Saint-Pierre-székesegyház (1101-1128) 327 Périgueux. Saint-Front-templom (1120 után) 327 Normandia 327 Jumiéges. Apátsági templom (1040-1067) 327 Caen. Sainte-Trinité-templom (1059-1066 és 12. sz. eleje) 327 Caen. Saint-Etienne apátsági templom (1064-1077) 331 Ile-de-Farnce és Champagna 333 Reims. Saint-Remi-templom (1005-1049) 333 Francia román világi építészet 333 Provins. Torurs de César (12. sz.) 333 Arques vára (11. sz., majd 1123) 334 Gaillard vára (1196-97) 334 Angol román építészet 338 Durham. Székesegyház. (1093-1143, ill. 1175) 340 Angol román világi építészet 346 London. Tower (11. sz.-tól) 346 A hispániai államok román építészete 350 Sant'Jago de Compostela templom (1075-1128) 352 Itáliai román építészet 356 Lombardia 356 Como. Sant'Abondio-templom (1063-95) 357 Milano. Sant'Ambrogio-templom (apszis 11. sz., ill. a hosszház 1100-1128) 357 Verona. San Zeno Maggioer-templom (1138 körül) 360 Modena. Székesegyház (11. sz. vége - 1184) 360 Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15 sz.) 365 Toscana 367 Pisa. Dóm (1063-1118 és 1261-1270) 367 Pisa. Campille (1137-1350) 367 Pisa. Keresztelőkápolna (1153 -tól a 13. sz. közepéig) 367 Firenze. San Miniato al Monte-templom (11. sz. vége - 12. sz.) 372 Firenze. Baptisterium (1059-1150) 372 Róma és környéke 375 Dél-Itália és Szicília 378 Palermo. Capella Palatina (1132-1143) 378 Monreale. Dóm (1173-1182) 379 Az itáliai világ építészete 381 Német román építészet 383 A szász dinasztia kora (919-1024) 383 Hildesheim. Sankt Michael-templom (1010-1033) 387 Regesburg. Sankt Emmeram-templom (1010-1052) 388 A száli-frank dinasztia kora (1024-1117) 389 Speyer. Dóm (1025-31, 1081-1106, 1159) 389 Mainz. Dóm (978-1036; ill. 1085 - 11. sz. 2. fele - 1239 392 Worms. Dóm (11. sz. eleje - 1234) 392 Köln. Sankta Maria im Kapitol (11. sz. közepe - 1065-ig) 394 Hirsau. Sankt Peter és Paul-templom (1082-1091) 394 A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254) 399 Bamberg. Dóm (11. sz. - 1280) 399 Jerichow. Premontrei templom (1150-52-től a 13. sz. közepéig) 404 Német román világi építészet 404 Wartburg. Vár (1080-1217) 405 Skandináv román kori építészete 408 Svájc román kori építészete 409 Hollandia és Belgium 410 Osztrák román építészet 410 Az osztrák karnerek 410 Gurk. Dóm (1140-1200) 410 A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416 Prága. Szent Vit-rotonda (926-930) 417 Prága. Szent Vit első székesegyháza (1060-tól) 417 Prága. Szent Jiri-székesegyház (10. sz. vége és 1142) 417 Trebic, bencés templom (1250 körül) 420 Világi építészet a cseh királyságban 422 Prága. Hradany (vár) és lakóházak (12. sz.) 422 A lengyel királyság román építészet 423 Krakkó. Szent Gereon-templom (11. sz. első fele) 423 Cieszyn. Várkápolna (11. sz.) 423 Krakkó. Szent András-templom (1086 után) 425 Leczyca/Tum (1141-1145 és 1161) 425 Lengyel román világi építészet 428 Irodalom 429 GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET (SÓDOR ALAJOS) 431 A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása 433 A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás 433 A középkori város kultúrája, a tudományos élet 434 A középkori város típusai 435 Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában 437 A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása 438 A "gótikus" elnevezése eredete 438 Stílusperiodizáció 439 A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350) 441 A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele) 441 Ile-de France gótikus építészetének gyökerei 442 A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben 443 A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek 447 Ile-de-France korai gótikus székesegyházai 454 Saint-Denis. Apátsági templom (1140-1144) 454 Sens. Székesegyház (1130-1163) 456 Noyon. Székesegyház (1131-1157) 459 Laon. Székesegyház (1160-1220) 459 Párizs. Notre-Dame-székesegyház (1163-1249) 461 Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század) 465 Bourges. Székesegyház 465 Chartres, az első érett gótikus katedrális 465 A színes üveg szerepe a térkompozícióban 467 Az altemplom elmaradásának jelentősége 468 Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális 472 Kapuzatplasztika 473 Amines, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális 477 Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális 481 A katedrális gótika térhódítása Franciaországban 483 Világi építőműhelyek a gótika korában 484 Ile-deFrance 489 Le Mans (1217-től) 490 Párizs. Sainte-Chapelle (1234-1248) 491 Troyes. Saint-Urbain (1261-1275) 492 Normandia 495 Burgundia 495 Dijon. Notre-Dame-székesegyház 495 Dél-Franciaország és Spanyolország 495 Anjou 496 Poitiers. Székesegyház 500 A francia katedrális gótika elterjedése Európában 501 Anglia 502 Canterbury. Székesegyház (1175-1184) 502 London. Westminster-Abbey (1245-től) 503 Németország 504 Megdeburg 504 Köln 507 Lübeck 511 Itália 511 Milano. Dóm (1387-1418) 511 A ciszterciták építészete 513 A cisztercita rend építészeti előírásai 514 A cisztercita építészet korszakai 516 12. század 516 13. század első fele 516 13. század második fele és 14. század 518 Burgundia 519 Pontigny I., II., III. kolostortemploma 519 Fontenay kolostortemploma (1139-1147) 521 Itália 521 Fossanova kolostortemploma (1203-1217) 523 Németország 523 Maulbronn középkori kolostoregyüttese 523 Chorin kolostortemploma (1273-1334) 527 Ausztria 528 Lilienfeld 528 Heiligenkreiuz 528 Zwettl 530 "Latin gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország 530 Albi székesegyháza - "Isten erődje" 533 A kolduló rendek építészete 537 A kolduló rendek általános templomtípusa 538 Itália 538 Assisi. San Francesco (1228-1253) 538 Arezzo. San Domenico (12. sz. közepe) 539 Firenze. Santa Croce (1295-1442) 540 Firenze. Santa Maria Novella (1283-1300) 542 Franciaország 543 Toulouse. Dominikánus templom (1260-1304) 543 Spanyolország 545 Németország 545 Regensburg (1260 - 14. sz.) 545 Erfurt. Ferencesek temploma (14. sz.) 546 Kolmar. Dominikánus templom (1283-1330) 546 Anglia gótikus építészete 549 Az angol gótikus templom sajátos vonásai 550 Az angol korai gótika - Early English (1200-1250) 550 Salisbury. Székesegyház (1220-1270) 550 Lincoln. Székesegyház (1192-től) 553 Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350) 556 Bristol. Székesegyház (szentély 1298-1332) 556 Wells. Székesegyház (1180-1239) 558 Ely. Székesegyház (13. sz.) 558 Exeter. Székesegyház (1270-1370) 559 Lichfield. Székesegyház 559 "Plantagenet" stílus 560 Függélyes stílus - Perpendicular Style (1350-1550) 560 Glousester. Székesegyház 561 Kései gótikus kápolnák Angliában 561 A kései gótikus katedrális építészet - flamboyant stílus 565 A flamboyant stílus sajátos vonásai 565 Németország gótikus építészete 571 A német gótika sajátos vonásai 572 Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában 572 Trier. Liebfrauenkirche - centrális gótikus tér 574 Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában 574 Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa 580 Polgári kései gótikus építészet (1350-1550) 585 Németország 585 A polgári kései gótikus stílus értelmezése 586 A prágai Parler-műhely 588 Kései gótikus városi plébániatemplomok 593 A csarnokszentély 596 Schwäbisch-Gmünd. Heiligkreuzkirche (1351) 596 Hans Stetheimer 598 Landshut. Szent Márton-templom 599 Salburg. Ferences templom 601 Konrad Roritzer 601 Nürnberg. Szent Lőrinc-templom 602 Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal 603 Bécs. Stephasdom - Buchsbaum 603 Benedikt Rejt 605 Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok 607 Annaberg. Plébániatemplom (1499-1525) 608 Itália 611 Az itáliai gótika "Latinos" vonásai 611 Siena. Székesegyház (1229-1350) 613 Orvieto. Székesegyház (1285- 14. sz. közepe) 613 Firenze. Santa Maria del Fiore-székesegyház (1294-1421) 615 Világi rendeltetésű gótikus épületek 618 Városházak 618 Firenze. Palazzo Vecchio (1299-1314) 618 Siena. Palazzo Communale (1289-1305) 619 Velence. Doge-palota 620 Breslau/Wroclaw. Városháza (15. sz.) 622 Münster. Városháza (14. sz. közepe) 622 Löwen. Városháza (1447-1463) 623 Valencia. Lonja de la Seda (1483-1498) 625 Ypern. Posztócsarnok (1200-1304) 625 Lakóépületek és paloták 626 Németország 626 Itália 627 Franciaország 628 Párizs. Királyi palota 628 Avignon. Pápai palota 628 Erődök és várak 629 Crak 629 Castel del Monte 632 Eltz 635 Marienburg 638 Posztgótika 639 A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban 639 Irodalom 640