Az én Erzsébetem

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. ELŐSZÓ Annyira az enyhém, hogy nem csak itt születtem a Kálmán utca 14-ben, szemközt az Emília utcával, de ráadásul - Erzsébet napján, november 19-én 1924-ben. Elég régen, ami azt illeti. Hajdanán Erzsébetfalva, világra jöttemkor Pesterzsébet, később Pestszenterzsébet, majd Huszadik Kerület... Nekem, summázva: Erzsébet marad. Mint egy leány, akibe mindvégig szerelmesek vagyunk. Hajnali kettőkor segített világra a szülésznő,a ki a közeli Rákóczi utcában lakott. Burokban születtem, ötvenöt centiméter hosszú voltam, öt és fél kiló - huszonkét esztendős anyámat ugyancsak megkínozhattam. A burkot sokáig megőrizte. Burokban születni - ez a szólásmondás szerint is, ahogyan Krúdy Gyula álmoskönyve mondaná: "szerencsét jelez". TARTALOM Előszó 7 Két utca között 11 Sztokolosza virág 15 Kamarazene 20 A Csili - gyerekszemmel 23 A patak 27 Az első színművész 31 Mikonyhánk 34 Pflum György háza tája 38 A kertmozi 42 Anyák Szobra 44 Ház, kis timpanonnal 46 Emberi arc, délután 50 Tom Mix lóra pattan 54 Kiváltani! Kiváltani! 58 A kapitány halálforgása 62 Szivarfüst a régi korzón 67 A konflis 72 Péter és János 76 Színház! Színház! 81 Az igazi Bors 101 Csak legyintett 104 Az alma mater 108