Az előismeretektől a tudásig

A tantervi anyag feldolgozása csak akkor megfelelő hatásfökú, ha az a nevelő és a tanulók együttes, közös munkája mellett, a nevelő céltudatos irányitása és a tanulók intenziv tevékenysége által történik. Ebből adódóan a nevelőnek saját munkája megtervezésén kívül számításba kell vennie azt is, hogy milyen mértékben és módon tudja biztositani a tanulók tevékenységét a tanítás-tanulás folyamatában. A tanulói tevékenység nemcsak az ismeretek elsajátítása szempontjából meghatározó, hanem kihat a tanuló egész személyiségének fejlődésére. A tevékenység azonban csak akkor válik fejlesztő hatásúvá, ha a hozzá kapcsolódó követelmények teljesítése erőfeszítést igényel a tanulóktól, de nem teljesíthetetlenek számukra. Mindebből következik, hogy a tanítás-tanulás folyamatában csak akkor tudjuk megvalósitani a fejlesztő hatású tevékenységet, ha korábbi teljesítményüket kismértékben meghaladó szinten biztosítjuk és igényeljük a tanulók aktivitását. Ehhez - más tényezők mellett - alapfeltétel a tanulók ténylegesen meglevő tapasztalatainak, ismereteinek, gondolkodásmódjának a feltárása. (Részlet a bevezetésből.)