Az állatok világa (négy kötetben) I-IV. (TELJES MŰ)

Brehm művével, Az állatok világának ez az átdolgozása ugyanazt a feladatot kívánja megoldani, mint a klasszikus mű Alfred Brehm maga készítette átdolgozásai: a legszélesebb körökkel akarja megismertetni az állatok életét és viselkedését s meg akarja mutatni, hogy az állat, mint Brehm kifejezte "élő, vagyis nemcsak érző és mozgékony, hanem cselekvő és tevékeny lény." Amit Brehm Az állatok világával alkotott, máig sem sikerült felülmúlni. Aki pontosan összeveti műve későbbi átdolgozásait a még általa átnézett 2. kiadással, meglepetten látja, hogy az "ősszöveg" legnagyobb része szószerint megmaradt, különösen az alapos, élettől duzzadó leírásoknál. Teljes joggal viselik ezért a későbbi áldolgozott kiadások Brehm: Az állatok világa címet. A 2. kiadás óta természetesen sok változás történt. Olyan állatokról, melyeket Brehm idejében nem ismertek még kielégítően, ma már pontos ismereteink vannak és számos állatról, melyek ma közismertek, Brehm még mit sem közölhetett (ilyen pl. a gyapjasollósrák). A kutatás és a tapasztalatok haladását egy új kiadás nem mellőzheti. Ez Brehm elképzeléseinek sem felelne meg, hiszen ő mindig lépést tartott a korral. Ő írta a 2. kiadás előszavában: "Az állatok világa egészen új formában jelenik meg, helyesbítve, kijavítva, kibővítve és tökéletesítve minden irányban: egy új könyv a régi címmel." Brehm szellemében cselekszünk tehát, ha művét az állattan mai állásával összhangba hozzuk. Egy állattan különben sem hasonlítható össze egy szépirodalmi művel, mely a teremtő képzelet egyszeri alkotása. Valamely költői mű változatlanul megőrzi értékét századokon át, amennyiben van ilyen értéke, egy természetrajzi munka ezzel szemben a természettudományi ismeretek pillanatnyi állását tükrözi vissza s ezért a későbbiekben át kell dolgozni és ki kell javítani, ha csak nem akarja az "ősszöveg" történelmi értékét megőrizni. Az új kiadás a Brehm által átdolgozott 2. kiadásra épül. A Brehm-szöveg messzemenő megtartása mellett javításokat és kiegészítéseket tettünk, ahol az szükségesnek látszott. Egyes szakaszokat, különösen a bevezető fejezeteket s a 2. kötet legnagyobb részét újra kellett kidolgozni. A mű négy kötetre korlátozott terjedelme megkövetelte a tárgyalt állatok számának erős csökkentését. Elsősorban a hazai állatok, az állatkerti állatok, a gazdaságilag fontos állatok és azok a fajok jöttek számba, melyekkel az idegenben utazók gazdaságilag fontos állatok és azok a fajok jöttek számba, melyekkel az idegenben utazók leginkább megismerkedhetnek. Az ismertetést gyakran egy-egy állatcsoport leginkább jellegzetes képviselőjére kellett korlátozni. A Brehm-szöveget sokszor össze kellett vonni és meg kellett rövidíteni, hogy a fontosabb állatok leírására elegendő hely legyen. Bár a mű főleg életéről szól, sokat közöl az állatok testének felépítéséről és működéséről is. Rendezett részletismeretek, az egyes állatok adatai nélkül ugyanis elérhetetlen az egésznek az a szemlélete, melyre a mi korunk törekszik. Ha az ember eredményesen akar biológiailag gondolkodni és dolgozni, ismernie kell az egyes tények bizonyos mennyiségét, mert csak ezek összekapcsolásával lehet eljutni az egészre vonatkozó szemléletig. Ennek megfelelően Brehmnek Az állatok világa című műve építőköveket szolgáltat egy állatbiológiához. A tények összekapcsolása többé-kevésbé az egyes olvasóra hárul, bár - különösen az egyes fejezetek bevezető tanulmányai - igyekeznek a tekintetet mindig az egészre irányítani. Az anyag kiválogatásakor a gerinctelenek több helyet kaptak az egész állatvilághoz viszonyítva, mint a korábbi kiadásokban. A gerinctelenek, különösen a rovaroknak annyi hely jutott, amennyi őket a természet háztartásában játszott szerepük alapján megilleti. Hogy a gerinctelenek tárgyalása a nagyobb Brehm-kiadásokban rendkívül szűk, helyenkint egyenesen szegényes volt, onnan ered, hogy Alfred Brehm nem kedvelte ezeket az állatokat s maga nem is foglalkozott velük. Ezt az "igazságtalanságot" az "alsóbbrendű" állatokkal szemben az új kiadás kiküszöböli, ami azonban csak azáltal volt lehetséges, hogy az I. kötet legnagyobb részét újra kellett írni, amihez helyenként az én A német táj állatai című munkámat s az általam átdolgozott és időközben elfogyott "Nép-Brehmet" használtuk fel. Ez a 2. kiadás az 1941-ben megjelent I. kiadás gondos átdolgozásával és kiegészítésével készült. Az I. kiadást annak idején csak külföldön volt szabad terjeszteni. A jelenlegi célja elsősorban az, hogy diákjainknak és tanárainknak a legszükségesebb állatismereti anyagot nyújtsa. A névmutató mellé most egy tárgymutatót is készítettünk, mely a legjelentősebb fogalmakat stb. tartalmazza, s így a mű zoológiai kézikönyvnek is használható.