Az állatok gyűjtése

A Pázmány Péter Tudományegyetem állatrendszertani intézetének kiadványában, a ,,Fragmenta Faunistica Hugarica"-ban, 1941-ben közleménysorozatot indítottam meg, amelynek tagjai az állatcsoportok gyűjtésének módszereit, technikáját ismertették. Az volt a célunk, hogy megbízható, kipróbált gyűjtési módokat ismertessünk meg azokkal, akik az illető állatcsoporttal foglalkozni kívánnak. Azt terveztük, hogy sorra vesszük a hazai állatvilág összes csoportjait. Illetékes szakemberek tollából meg is jelentek a szivacsok, csalánozók, férgek, medveállatocskák, puhatestűek, mohaállatok, soklábúak és az alsórendű pókszabásúak gyűjtési utasításai. 1947 elején Dr. TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS, az Országos Természettudományi Múzeum főigazgatója azt az eszmét vetette fel, hogy nem volna-e célirányos egy, teljesen megfelelő szakemberek által írt gyűjtéstechnikai mű megírása és megjelentetése. Mivel a tájékoztató tárgyalások eredményesek voltak, vállaltam a munka megszervezését és a könyv szerkesztését. Hála a felkért munkatársak lelkes és pontos munkájának, immár napvilágot láthatott a három kötetre tervezett mű első része. Ez a gerinctelenek csoportjait tárgyalja a rovarok nélkül. A második kötetet a rovaroknak szenteljük, a harmadik pedig a gerincesekkel fog foglalkozni és ezeken kivid különböző, a gyűjtéstechnikával kapcsolatos témaköröket fogunk benne ismertetni. Az első kötetet abban a reményben adjuk át a nyilvánosságnak, hogy mindazok, akik hivatásuknál fogva, vagy pedig önként kapcsolatba kerülnek a természettel, meg fogják benne találni azt, amit a gyűjtésről tudni kell. A munka abban különbözik minden hasonló természetű hazai vagy külföldi vállalkozástól, hogy egységes szempontok szerint rendezve, írva és szerkesztve fogja felölelni a hazai állatvilág összes csoportjait, az egysejtűek tői az emlősökig. Minden fejezetet olyan szakemberrel Írattunk meg, aki maga is aktive gyűjtötte az illető állatcsoport tagjait, tehát közvetlen tapasztalásból ismeri gyűjtésük minden csinját-binját, fortélyait. Vagyis nem egyszerűen átvett ismereteket közlünk, hanem kipróbált eljárásokat és módszereket ismertetünk. Arra törekedtünk, hogy a tulajdonképpeni gyüjtéstechnikán túl még valami mást, többet is adjunk. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Dudich Endre: A hazai állatok rendszere 9 Dudich Endre: Általános tudnivalók a gyűjtésről 15 Dudich Endre: A vízi gerinctelenek általános gyűjtőeszközei 19 Dudich Endre: A szárazföldi gerinctelenek általános gyűjtőeszközei 35 Horváth János: Véglények vagy egysejtűek. - Protozoa 45 Sebestyén Olga: Szivacsok. - Porifera 61 Dudich Endre: Csalánozók. - Cnidaria 66 Mödlinger Gusztáv: Örvényzőférgek. - Turbellaria 70 Kesselyák Adorján: Zsinórférgek. - Nemertoidea 77 Soós Árpád: Szabadon élő fonálférgek. - Nematoda 79 Kender József: Húrférgek. - Nematomorpha 88 Élősködő fonálférgek, szívóférgek és galandférgek. - Nematoda parasitica, Mödlinger Gusztáv: Trematoda, Cestoda 90 Kotlán Sándor: Buzogányfejűek-Acanthocephala és féregatkák-Linguatuloidea 98 Varga Lajos: Kerekesférgek. - Rotatoria 101 Varga Lajos: Csillóshasúak. - Gastrotricha 112 Kesselyák Adorján: Kevéssertéjű gyűrűsférjiek. - Oligochaeta 117 Kender József: Piócák. - Hirudinoidea 123 Iharos Alfonz: Medveállatocskák. - Tardigrada 126 Dudich Endre: Mohaállatok. - Bryozoa 133 Soós Lajos: Puhatestűek. - Mollusca 138 Dudich Endre: Rákok. - Crustacea 155 Dudich Endre: Soklábúak. - Myriopoda 169 Dudich Endre: Alsóbbrendű pókszabásúak. - Arthrogastres 174 Dudich Endre - Loksa Imre: Pókok. - Araneidea 179 Dudich Endre - Balogh János: Szárazföldi atkák. - Geacarina 185 Dudich Endre - Szalay László: Vízi atkák. - Hydracarina 192