Az aktivitás serkentő tényezői az oktatásban

ELŐSZÓ A tanulói aktivitás követelménye nem új a pedagógusok előtt. A különböző oktatáselméleti tankönyvek és kézikönyvek részletesen kifejtik és határozottan kiemelik a tanulók aktív közreműködésének szükségességét az ismeretszerzési folyamatban. A téma időszerűségét és fontosságát igazolja az V. Nevelésügyi Kongresszus témabizottsági jelentése is, amikor hangsúlyozza, hogy a tanulók tevékenységére, az oktató-nevelő munkában való aktív részvételre épülő iskolai élet kialakítása nevelésügyünk egyik fontos feladata. Ezért előtérbe kell állítani a tevékeny ismeretszerzést, a tanulói aktivitást, a készségek és képességek optimális fejlesztésének igényét. "Arra kell törekednünk, hogy tanulóink valóban lényeges, megbízható tárgyi ismeretek alapján megtanuljanak gondolkodni, magukat kifejezni, ítélni, következtetni, kombinálni, tervezni, ismereteiket alkalmazni, önálló ismereteket szerezni és azokat kritikailag értékelni, vagyis megtanuljanak tanulni, ami a jövőben egyre inkább életforma és nem egyszerűen iskolai kötelesség lesz." Vissza TARTALOM Bevezetés 5 Az aktivitással kapcsolatos általános kérdések 10 Az aktivitás és a fejlődés 10 Az aktivitás motiváló tényezői 12 Az aktivitás fogalma 17 Az aktivitás és az iskolai kutatómunka 18 Az aktivitás serkentő tényezői 33 A játékosság és az aktivitás 33 A kísérlet ismertetése 37 A kísérlet kiterjesztése 44 A játékosság ellen felvethető vélemények 47 A játékosság aktivizáló hatásának jelentősége 49 A tanulókísérletek, a cselekedtetés és az aktivitás 50 A kísérlet ismertetése 51 A kísérlet részletezése 53 A kísérlet kiterjesztése 66 A mennyiségi - kvantitatív - összefüggések megállapítása 71 A cselekedtetés, a tanulókísérletek ellen felvethető vélemények 75 A tanulókísérletezés aktivizáló hatásának jelentősége 78 A szemléletesség és az aktivitás 87 A modern technikai eszközök, mint a szemléletes oktatás segítő tényezői 101 Az oktatófilm és az Iskolatelevízió felhasználási lehetőségei az oktatási folyamatban 105 A szemléletesség aktivizáló hatásának jelentősége 110 Az "életközelség" és az aktivitás 111 Az életközelség aktivizáló hatásának jelentősége 122 A tanulók kérdései és az aktivitás 123 Az érzelmi motiváció és az aktivitás 125 Az érzelmi motiváció aktivizáló hatásának jelentősége 131 A tanulói aktivitás lehetőségei az új anyag elsajátításában 135 A tanítási órák tervezése és az aktivitás 136 Az előző ismeretek didaktikai szerepe, valamint a célkitűzés és az aktivitás 142 Az előző ismeretek didaktikai szerepe és az aktivitás 143 A célkitűzés és az aktivitás 150 A konkrét tényekkel való megismertetés és az aktivitás 155 A tanulói közreműködés módjai, lehetőségei 156 Az elemzés és az aktivitás 162 Az aktivitás lehetőségei az általánosításban 169 Az aktivitás lehetőségei a gyakorlásban, az ellenőrzésben és az értékelésben 179 Az aktivitás lehetőségei a gyakorlásban 179 Az aktivitás lehetőségei az ellenőrzésben és az értékelésben 202 A programozott oktatás és az aktivitás 226 A programozott oktatás néhány pszichológiai kérdése 228 A programozott oktatás és a tanulás motiváltsága 233 A képességek fejlesztésének lehetőségei a programozott oktatásban 235 Oktató programok készítése algoritmusokkal 236 Az algoritmikus folyamatok leírásának módszerei 240 A lineáris és a kevert programok készítésére felhasználható algoritmusok 248 A programozás irányzatai és a továbbfejlődés lehetősége 253 A programozott oktatással kapcsolatos tapasztalataink 258 Befejezés 261 Irodalom 264