Az Ószövetség teológiája I.

ELŐSZÓ Az "Ószövetség teológiája" olyan tudomány, amely csak a közel múltban jelent meg, sőt a bibliai tudományok közül ez az egyik legkésőbb kialakult. A következőkben röviden felvázoljuk történetét, kezdetét a XVIII. század végére, XIX. század elejére helyezve. Meg kell jegyeznünk, hogy mindeddig nem született egységes felfogás azt illetően, hogy mi is az Ószövetség teológiájának voltaképpeni tárgya. Miként is viselhetnék ugyanis egyképpen "Az Ószövetség teológiája" címet egymástól oly eltérő művek, mint E. Jacob vagy Th. C. Vriezen munkája, illetve az, amelyet e könyvben talál az olvasó. Nézetem szerint igen jellemző napjaink teológiai kutatásának helyzetére az az elmúlt húsz-harminc évben kialakult jelenség, hogy a bevezetés-tudomány és a bibliai teológia meglepő módon egyre közelebb kerülnek egymáshoz, sőt össze is fonódnak. Nincs messze az az időszak, amikor az Ószövetség teológiája egy nagyrészt irodalmi-kritikai módszerekkel dolgozó bevezetés-tudománytól nemigen vehetett át többet egyes szövegek keletkezési idejére vonatkozó kérdéseknél és különböző formai sajátosságokat érintő fejtegetéseknél. A korabeli teológia, ha több akart lenni Izráel vallásának történelmi bemutatásánál (L. Köhler), a teológia, az antropológia, a szótériológia területén bontakozhatott ki. Mindez azonban megváltozott, amikor a tudomány, Gunkelnek a bibliai kultikus szövegekkel, szertartásokkal, liturgiákkal, s kivált igen ősi hitvallási formulákkal szembesült, vagyis olyan felismerésekkel, amelyek az ószövetség teológiai értelmezése szempontjából központi jelentőségűek voltak. Vissza TARTALOM Előszó 7 A Jahve-hit és az izráeli szakrális intézmények történetének vázlata A kezdetek 13 A honfoglalással jelentkező válság 22 Az állam kialakulásával jelentkező válság 38 A régi rend felbomlása 38 Az új rend 41 Az új szellemiség 47 Vallási tiltakozás az új politikai és kultikus jelenségekkel szemben 54 A korábbi rend visszaállítását célzó törekvések 63 A fogság utáni kultuszközösség kialakulása 76 Szakrális hivatal és karizma az ősi Izráelben 82 Izráel történeti hagyományainak teológiája Előzetes módszertani megfontolások 93 Az Ószövetség teológiájának tárgya 93 A kifejtés 101 Az üdvtörténet legősibb ábrázolásai 106 A Hexateukhosz teológiája 112 Az őstörténet 116 A teremtésről szóló beszámoló teológiai helye 116 A Jahve teremtését bemutató leírások 119 A bűn megjelenése és elhatalmasodása 130 Jahve és a népek (az őstörténet vége) 135 Az atyák története 138 Kivezetés Egyiptomból 145 A sás-tengeri csoda 145 A Jahve név kijelentése 147 Isten kijelentése a Sínain 153 Előzetes hagyománytörténeti megjegyzések 153 A parancsolatok értelme 156 Az első parancsolat és Jahve féltékeny szentsége 166 A képtilalom az Ószövetségben 172 A Deuteronomium 177 A Papi irat 187 A pusztai vándorlás 223 A Mózesről és tisztségéről kialakított felfogások 230 Kánaán földjének birtokba adása 236 Izráel felkentjei 243 Előzetes módszertani megfontolások 243 A Dáviddal kötött szövetség a történelemben 245 A felkent birodalma és tisztsége a királyzsoltárok szerint 253 Saul 257 A bírák 260 A Deuteronomista történetteológiája (A Királyok első és második könyve) 266 A krónikai történeti mű 275 Izráel Jahve színe előtt 281 Előzetes módszertani megfontolások 281 Izráel Isten-dicsérete 282 Jahve és Izráel igazsága 293 Izráel hányattatásai és az egyén vigasza 303 Izráel tapasztalati bölcsessége 330 Izráel teológiai bölcsessége 349 A szkepszis 359 Rövidítések 365 Tárgymutató 367