Az Európai Unió közjogi alapjai I.

Az ötven évvel ezelőtti kezdeti lépések után az európai népek szabad elhatározáson nyugvó, közös értékek védelmét szolgáló együttműködése az Európai Unió, illetve az Európai Közösségek formájában ölt testet. A tagállamok jogrendszerét, gazdasági és szociális berendezkedését egyre meghatározóbb módon hatja át az Unió, ill. a Közösségek joga. Az öt évtizedes fejlődési folyamat ma tartalmi és formai reformokat igényel: a már közös fizetőeszközt is használó, rövidesen több tagállammal is bővülő integráció a maastrichti, az amszterdami és most már nizzai módosítások után alkotmányos reform előtt áll. A könyv azt a célt szolgálja, hogy az Európai Unió, ill. az Európai Közösségek „alkotmányos” berendezkedését és működését (intézményrendszer, jogrendszer, jogorvoslat, felelősség, alapszabadságok, uniós polgárság, nemzetközi kapcsolatok, uniós tevékenységi területek) összeszedetten, részletesen dokumentálva: az írott és íratlan jogforrások együttes figyelembevételével mutassa be. A Nizzai Szerződés 2003. február 1-jei hatálybalépésével kötelezővé váló módosítások feldolgozása megtörtént. A könyv használatát az Európai Bíróság 71 kiválasztott jogesetét tartalmazó Jogesettár I. igyekszik megkönnyíteni. A válogatás olyan jogeseteket emel ki a Bíróság gyakorlatából, amelyek a közösségi jog fejlődése, ill. fejlesztése szempontjából speciális jelentőséggel bírnak. Az esetek időrendi sorrendben követik egymást, függetlenül az érintett közösségi jogi tárgykörtől. Az ítéletek egyik közös tulajdonsága, hogy elnevezésük a közösségi jog oktatásában, alkalmazása során, a tudományos szóhasználatban elterjedt és azokat az elveket, struktúrákat jelképezik, amelyekkel összefüggésben megszületettek, legtöbbször jogfejlesztő jelleggel. A rövid tényállások mögé elhelyezett következtetések (ratio decidendi) éppen ezért – sok esetben – az ítéletnek csak egyik vagy másik releváns elemét tartalmazzák, ami nem jelenti azt, hogy további lényeges aspektusai ne lennének az adott döntésnek, amelyek talán kevésbé jelennek meg a köztudatban, és így nem kerültek bele a válogatásba sem. Bár az Európai Bíróság döntéseinek nincsen ’stare decisis’ természetű kötőerejük, az ítéletek mégsem tekinthetők pusztán a közösségi jog egyszerű értelmezési segédeszközeinek. Az alkalmazandó közösségi jog helyes megválasztása nélkülük elképzelhetetlen. A fejezetek elején az adott témakörrel összefüggésben hivatkozott jogesetek listája található jelzettel, elnevezéssel együtt. A későbbiekben csak az elnevezésükre történik utalás. A fejezetenként elhelyezett magyar és idegen nyelvű válogatott bibliográfia a szakirodalmi álláspontok megismertetését és a további kutatómunkát kívánja segíteni. A könyv két kötetben jelenik meg. A kereszthivatkozások miatt az első kötet tartalmazza a második kötet tervezett tartalomjegyzékét is.