Az Európai Unió keretében megvalósuló bűnmegelőzési célú adatkezelések

Az államok közötti, bűnügyi területen megvalósuló rendőrségi együttműködés és adatcsere az Európai Unióban olyan mértékű, amely már az együttműködések rendszerszintű áttekintését igényli, és amely a személyes adatok védelméhez való jog és egyéb alapjogok veszélyeztetésének és sérelmének globalizálódását hozza. A nemzetközi bűnügyi együttműködés területén a szorosabb és hatékonyabb bűnmegelőzés érdekében egyre nagyobb az igény a személyes adatok kezelésére, újfajta, átfogó adatbázisok létrehozatalára, az adatcserék folyamatának egyszerűsítésére, az adathozzáférések szélesebb körű biztosítására és kevésbé megbízható forrásból (pl. magánszemélytől, magánszervezettől) származó vagy nyílt forrású adat hasznosítására. A személyes adatok védelméhez való jog tehát több szempontból is veszélybe kerül, jóllehet az az egyének részéről felmerülő igény, amely szorosan hozzátartozik az emberi mivoltukhoz. A személyes adatok védelméhez való jog és a biztonság iránti igény látszólag kibékíthetetlen ellentmondásban áll egymással, hiszen a bűnmegelőző és bűnüldöző hatóságok a biztonság garantálása érdekében személyes információt gyűjtenek, ezek maximalizálására törekszenek, rendszereznek, értékelnek, amelyből következtetéseket vonnak le. A mű elsődlegesen arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehetséges-e és ha igen, hogyan az Európai Unió vonatkozásában a bűnmegelőzési célú rendőrségi adatkezeléseket még hatékonyabbá és szervezettebbé tenni úgy, hogy az a jogállami követelményeknek is megfeleljen. Milyen szervezeti keretek között, milyen eszközzel és milyen garanciák mellett lehet bűncselekmény hiányában is beavatkozni az egyén életébe?