Az Európai Unió Rómától Budapestig

A második világháború után Európában létrehozott integrációs csoportosulások közül az Európai Gazdasági Közösség, későbbi elnevezésén az Európai Közösség, illetve Európai Unió (EU) bizonyult a legéletképesebbnek, ez tudott alkalmazkodni a mindenkori belső és külső körülményekhez, követelményekhez. A volt Szovjetunió és a befolyása alá került országok által 1949-ben alapított Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) nem tudott hozzájárulni a tagországok gazdaságának versenyképessé tételéhez, a hetvenes és a nyolcvanas évek világgazdasági kihívásainak megválaszolásához. A kilencvenes évek elején lezajlott gazdasági és politikai átalakulás során a KGST-t megszüntették. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) jelentősége szintén csökkent az utóbbi években, sőt az EFTA fennmaradása még középtávon is kérdéses. Az Európai Unió viszont erős vonzerőt gyakorol a kívülálló országokra, amit jól mutat az éppen zajló kibővítési folyamat. Ennek befejeződése után az EU Európa majdnem mindegyik fontosabb országát tömöríteni fogja. Ez a könyv áttekintést ad az Európai Unió felépítéséről, működéséről, múltjáról és várható fejlődési irányairól. Azt a célt szolgálja, hogy olvasói megértsék, pontosítsák és rendszerezzék az európai integráció működésével kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat. Szemlélete mikrogazdasági jellegű, azaz a gazdasági szereplők, azok közül is az üzleti szféra szükségleteinek kíván elsősorban eleget tenni. Másképpen fogalmazva: a téma megközelítése és tárgyalása, vezérfonala a vállalkozói szektor igényeinek kíván megfelelni. Ebből adódóan a könyv elsősorban a gazdasági főiskolai és a közgazdasági egyetemi karok, valamint a posztgraduális menedzserképző tanfolyamok hallgatóinak szól. Rajtuk kívül hasznos lehet más egyetemi és főiskolai karok hallgatóinak, a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, pénzintézetek stb.), az önkormányzatok és részben a nonprofit szféra szakembereinek is. A könyv az integrációra vonatkozó mérhetetlen mennyiségű és naponta gyarapodó ismeretanyagból egyrészt az EU működésével kapcsolatos alapvető tudnivalókat emeli ki, másrészt a hazai szakirodalomban viszonylag elhanyagolt témákkal foglalkozik (az euró használata, lobbizás az EU-ban, az EU-csatlakozás hatása a magyar gazdaságra stb.). Nagy súlyt helyez az integráció működésével, a közösségi gazdaságpolitika különféle vonatkozásaival kapcsolatos problémák elemzésére is.