Az 1876. évi árvizek (Források a vízügy múltjából)

ELŐSZÓ Átalakulás és fejlődés. A kiegyezés után kilenc évvel, talán ezzel a két szóval jellemezhetnénk Magyarországot. Soha nem látott hatalmas ipari fejlődés indul meg az országban, ezzel egyidőben egyszerre kellett megküzdeni a csaknem évenként jelentkező természeti veszélyekkel, az írástudatlansággal, az alacsony termelékenységű agrárium problémáival, a társadalmi és jogi elmaradottsággal, miközben gomba módra szaporodnak a gyárak és növekszik a vasút. Kilenc évvel a kiegyezés után látszik a dualizmusban felgyülemlett hatalmas államadósság a közös pénzügyekben. Az átalakulás és fejlődés külön jellemző az 1876-os évre. Év elején vezetik be Magyarországon a metrikus rendszert, január elsejétől radikálisan átalakították az adórendszert, Budapest soha nem látott ütemben fejlődik, elkészül Budapest második hídja a Margit-híd, épül a déli-vasúti összekötő híd, az országban tombol a vasútépítési láz stb. Az árvíz idején már Tisza Kálmán volt a miniszterelnök1 és vezette a két nagy párt egyesüléséből2 alakult Szabadelvű Pártot. Január 28.-ról 29.-re virradó éjjel meghalt Deák Ferenc a ,,haza bölcse". Az ország lakossága még politikailag megosztott - akik a szabadságharc utáni rendszert kiszolgálták a kiegyezéskor teljesen háttérbe szorultak, a teljes függetlenség hívei az 1848-49-ben megkezdett úton haladnának tovább egyre csökkenő létszámban és egyre nagyobb tábora van a kiegyezés támogatóinak, akik ,,szerződéses" viszonyt hoztak létre Ausztriával TARTALOM ELŐSZÓ 7 AZ 1876. ÉVI ÁRADÁSOK 13 A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI 17 Pest-Buda árvízvédelme1838 előtt 17 Árvízvédelmi előzmények a fővárosban és környékén 18 Az árvíz kialakulása 21 Az árvíz lefolyása 34 Az árvíz elvonulása utáni események 181 Árvíz a társulatoknál 191 Duna-völgyi árvízkárok 193 Két árvíz összehasonlítása, 1838-1876 199 ,,Hidrometriai" mérések a Dunán Budapestnél 201 Jégviszonyok a Dunán 1876-ban 203 Az árvíz következményei a parlamentben 212 Hírlapi események 216 Az árvíz hatása a Duna és Budapest fejlődésére 219 TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN 223 A Temes és a Béga árvize 224 A Szamos árvize 226 A Bodrog vízgyűjtőjének árvizei 227 A Tisza árvizei 1876-ban 229 A Tiszafüred feletti Tisza 230 Közép-tiszai áradások 240 A Tisza szabályozás első áldozata Csongrád 253 Árvíz Szentesen és Hódmezővásárhelyen 258 Szegedi árvíz 1876-ban 261 Árvíz a Szeged alatti Tiszán 272 Árvíz a Körösökön 277 A Maros árvize 292 Tisza-völgyi árvízi tapasztalatok 294 Károk a Tisza-völgyben 299 Tisza-völgy szabályozása a parlamentben a 76-os árvíz után 302 AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI 309 A Miniszterelnök árvízi beszámolója Ferenc Józsefnek 312 Országos árvízkárok 320 Adakozás az árvízkárosultak részére 331 IRODALOM, FORRÁSMUNKÁK 337 NÉVMUTATÓ 339