Attila és hunjai

Attila félelmes és titokzatos alakja másfél ezer éve él azoknak a népeknek szájhagyományában, melyeknek földjén végigszáguldott hódító serege. De Attilának s hunjainak inkább csak mondai képe rögződött a köztudatba, míg a hunok eredetére, nyelvére, történetére, műveltségére és művészetére vonatkozó tudományos kutatások eredményeit csupán a szakkörök ismerték. Pedig éppen a magyarság számára nem lehet közömbös a kérdés minél alaposabbb megismerése, hiszen a magyar régmúlt több vonatkozásban érintkezik a hunok történetével. A Magyar Szemle Társaság kiadványa történeti irodalmunk ez irányú szükségletének kívánt eleget tenni, midőn a legkiválóbb hazai szakemberek közreműködésével szerves egységbe foglalta a tudományos kutatás által feltárt eredményeket. A kötetet szerkesztő Németh Gyula a hun nyelv kérdését, Ligeti Lajos az ázsiai hunok történetét, Váczy Peter Attila a hunok későbbi történeti szerepét, Eckhardt Sándor a mondai Attilát, Fettich Nándor pedig az archeológiai vonatkozásokat világítja meg. E mű a hun kérdés első modern tudományos feldolgozását adja. Múltszemléletünk kialakításában rendkívül jelentős, a történelmi tájékozódás szempontjából nélkülözhetetlen kézikönvy. A könyvet kiegészítő térképek a hun birodalomról és a hun kori lelőhelyekről, a műmellékletek pedig Attila népének művészeti emlékeiről tájékoztatnak. A reprint kiadáshoz Harmatta János írt előszót, melyben a legújabb kutatási eredményekről számol be.