Artmagazin 124. - 2020/5. szám

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 124. E számunk címlapjára az absztrakt festészet sztárja, az ír származású Sean Scully marokkói szőttesek által ihletett, élőben hatalmas méretű műve került, amelyet a Nemzeti Galériában láthat az, aki a vírus ellenére is elmerészkedik egy-egy kiállításra. Szentendrén pedig Barcsay-festményeket nézhet, és akár össze is hasonlítja a kettőt: hogyan használja Scully a fekete négyzetet, és hogy nyúlt Barcsay a Malevics-ikonhoz? A nonfigurativitással kísérletezett Reigl Judit is, csak ő Franciaországban; a kései szürrealizmus szorításából kiszabadulva hozott létre folyamatokat, robbanást, egymásra rakódott rétegeket mutató, érvényes festészetet. Életesemények és művek kapcsolata bontakozik ki a vele folytatott beszélgetésből, a következő cikkben pedig érdekes adalékokat kapunk műtárgyak sorsáról, például, hogy mi lett a sorsa egy soha meg nem valósult köztéri szobor gipszvázlatának, és hogy szobrászműtermek is voltak a Gül Baba türbéje mellől lebontott Wagner-villában. Egy most alakuló kortárs gyűjteményt is bemutatunk, és tudósítunk arról is, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum már muzeális értéket jelentő állandó kiállításának ráncosodó arcát hogyan csipkedik kortárs ötletekkel, hogy meginduljon benne a keringés és kicsit kipiruljon. Jóval nagyobb léptékben ugyanez történik egy rotterdami múzeumban is: ott a raktárnak egy ikonikusnak ígérkező külön épületet emeltek, amelyben a közönség kikérhet megtekintésre műveket, épp úgy, mint egy könyvtárban a könyveket. És ha könyv: Ujházi Péter különös, mégis tipikus festői pályaívét is megrajzoljuk egy művészetéről nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán. Minthogy 2020 Beethoven-emlékév, a róla készült szobrokkal a martonvásári emlékmúzeum megújult kiállításán szembesülve merülnek fel a szerelmi életét érintő kérdések, de a szerelem fura állapotának megjelenítése a témája egy új filmről született írásunknak is. És ez az Artmagazin zenében erős: Benjamin Britten is szóba kerül, illetve az idén hetvenéves Budapest Bábszínház egy különleges, a korszakban szenzációnak számító előadása, A pagodák hercege, és annak látványvilága. Végül, járvány ide, járvány oda, megint csak kiállítást ajánlunk, olyan energetizáló írással, ami visszahozza az idén nélkülözött tengerparti nyaralások emlékét: homokban napoztatott, fürdőruhás testek üzenik a csodálatos Besnyő Évától, hogy lesz még egymásba gabalyodás.