Árnyék és kóc - Gyermekversek, műfordítások

Tarbay Ede 1962-től publikál gyerekkönyveket, meséket, mese- és ifjúsági regényeket, de a régebbi kiadások (Séta az Állatkertben, 1963; A mogorva egér, 1964; az Álom-manó, 1987) óta versei csak antológiákban, folyóiratokban, gyereklapokban, illetve alsó tagozatosoknak szóló tankönyveken lelhetők fel. A költőnek 1987 óta önálló gyermekvers-kötete nem jelent meg. Az Árnyék és kóc összefoglalva s kiteljesítve mutatja be Tabray Ede gyermekversírói munkásságát. A könyvet a kiváló grafikus, Vida Győző illusztrálta, aki a költővel egyetemben vallja: a kép úgy ,,jelez", hogy nem gátolja a belső látás kialakulását. Nem eligazít, nem sulykol, hanem tetszik, mint a ritmus, a vers, a mondóka... - a mondandó E kötet címe és mottóként választott verse egyben vallomás is: Tarbay Ede a Weöres Sándor-i utat kívánja folytatni, s folytatja - olykor téma-variációkkal - abban is, hogy ő sem ritmus- és formagyakorlatoknak tekintette s tekinti e műveket, hanem a gyermeki gondolkodás, az általa mélyen átérzett gyermeki filozófia megszólaltatásainak. A költő a kötet anyagát hangulati-tartalmi meghatározók szerint rendezte ciklusokba, de rendszerezése korosztályi ívként is felfogható: a versek óvodásokhoz, alsó tagozatos iskolásokhoz szólnak. No meg minden versszerető, verset élvező, a gyerekeket s önmagát ily módon elvarázsolni szerető-kívánó felnőtt olvasóhoz.