Arisztophanész Vígjátékai - Osiris klasszikusok

ELŐSZÓ Amikor Arany János elhárította annak a kiadónak az ajánlatát, amelyik Arisztophanész-fordításait szerette volna megjelentetni, a következő három okra hivatkozott: ,,1. Mert, mielőtt kiadásra gondoltam volna, pár évig a szöveget hevertetni, s azután mintegy idegen munkát vévén elő, a fordításon még egyszer javító és simító kézzel akartam végig menni. 2. Mert a kellő bevezetéseket (összesen is, az egyes darabokhoz is), valamint a kimerítőbb tárgyi jegyzeteket, az aristophanesi irodalom tüzetes tanulmánya után s önállólag akartam elkészíteni. 3. Mert nem óhajtottam, hogy Aristophanes kiadása üzleti zajjal történjék, s ez által a vegyes nagy közönség kezébe jusson. Ugyanis az oly szép görög életnek nagyon rút oldalai is voltak; s ezek épen az őskomoediában fordúlnak leginkább kifelé. Általában a mai és kivált a magyar közönség nincs szokva ilyeneket olvasni könyvben. A hol ugyan csak szóban volt a dísztelenség, azon igyekeztem valamely népies euphemismussal (melyet úgy sem ért mindenki) segíteni, vagy legalább kétértelművé tenni a nagyon is egyértelmű kifejezést. De mikor egész jelenetek (például: Béke 1-75 vers; Lysistrata 758- 911), sőt úgy szólván egész darabok (Nők ünnepe s általában mind a három női darab) fordúlnak meg ily obscenumon: mit tegyen velők a szegény fordító?"1 Arany 1878 novemberében többek kérésére mégis hozzájárult ahhoz, hogy fordítását beadja az Akadémia drámaírói, illetve -fordítói pályázatára, majd hogy a fődíj elnyerése után munkája a tervezett változtatások nélkül is megjelenjék. A bevezetéseket és jegyzeteket illetően tett még egy javaslatot, hogy akár ,,egyszerű compilatio vagy fordítás útján pótolva" legyenek. A feladat elvégzését Ponory Thewrewk Emil vállalta magára, ám végül csak a bevezetéseket írta meg, a jegyzetekkel kapcsolatban meggondolta magát, és az Arany által ,,részint fordítás közben, részint közvetlenül a nyomtatás előtt" odavetett jegyzeteket ,,a szöveg megértésére elégségesnek"2 ítélte. Összeállított viszont egy ,,glossarium"-ot, melyben az Arany által használt népies és archaikus kifejezések egy részét, valamint szóalkotásait gyűjtötte össze. Vissza TARTALOM A szerkesztő előszava 5 A szerkesztő megjegyzései 19 ACHARNAEBELIEK 21 LOVAGOK 87 FELHŐK 157 DARÁZSOK 231 BÉKE 307 MADARAK 375 LYSISTRATE 467 NŐK ÜNNEPE 537 BÉKÁK 599 NŐURALOM 685 PLUTOS 751 Utószó (Kövendi Dénes) 815 Névmutató 851