Aranycsapat (A film születése, és ami a filmből kimaradt...)

Volt egy nagy vágyam, álmom. Gyermekkorom mítosszá nemesült hőseit, az Aranycsapat játékosait szerettem volna újra látni a Népstadion gyepszőnyegén. A múló idő könyörtelen. Sokan már elmentek közülük, sokan messze élnek Budapesttől. Amikor tervemhez támogatást kaptam a Mafilm Hunnia filmstúdiójában, még magam sem tudtam, milyen hatalmas munka vár rám és munkatársaimra. Hónapok múltán elkészült a film, és - Hernádi Miklós közreműködésével - a könyv is, amelyet azzal a reménnyel nyújtok át most az Olvasónak, hogy maradandó élményt ad arról a korról, amelyben az Aranycsapat mítosza megszületett. Úgy gondolom, a felszabdulás utáni sport és a társadalmi folyamatok kapcsolatáról érdemes sokat és közösen gondolkodnunk. Az Aranycsapat mitológiája társadalmi tudatunk szerves része: idegsejtjeinkben hordjuk, együtt az elmúlt harmincegynéhány év sok más mítoszával és realitásával. A könyvben közölt interjúk - eltekintve a Pelével készítettől, amelyet 1980 júniusában vettünk filmszalagra - 1981 áprilisa és októbere között készültek, számos helyszínen. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a kollégáknak, szakembereknek és barátoknak, akik áldozatkész segítségükkel lehetővé tették, hogy közös önismereti túrát tegyünk és szembenézhessünk 1945 utáni történelmünkkel.