Álom és valóság

Az 54 epizódból álló a szerző regényformájú önéletírása, melyben a II. Világháború utáni hadifogságának történetét írja meg. Maga, Kővári Zoltán, testvére Kővári Sándor néven szerepel. A történet az 1944-es losonci eseményekkel - a német megszállás, gimnáziumi érettségi, zsidó barátaik megalázása, október 15, nyilas behívó - kezdődik. Kettejük sorsát a szécsényi 3 barát - Balog, Dévényi és Szoboszlai - is végigkíséri a lengyelországi fogságba eséstől a stanislaui lágerig és hazatérésükig. A 31 hónapos pokolnak sok-sok szenvedő tanúja tesz arról bizonyságot, hogy a megpróbáltatásban érik igazán emberré az ember. A regény kiemelt figurái az emberséges emberek: a Petőfi-barát orosz őrnagy, a lágerorvos, a magyar doktor, a civil német apa és fia, a foglyot puskatussal védő orosz kiskatona, akik az embertelenségben is igaz emberek maradtak. A főhős Zoltán álmaiban készül a rideg valóságra, de ez a bekövetkező háborús, fogságos valóság sokkal gonoszabb. A fogoly ugyanakkor álmaiban mindig otthon van, és ez egy hatalmas erőként dolgozik benne legnehezebb napjaiban is.