Állattartási technika

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal és színes fotókkal illusztrálva. ELŐSZÓ Az állattartáshoz kapcsolódó egyes munkafolyamatok gépesítése már a múlt század közepén, a takarmányok előkészítéséhez, főként aprításához alkalmazott kezdetleges berendezésekkel elkezdődött. Az állattartás technikai eszközeinek széles skálája - közel két évszázados fejlődés során - az egyszerű kézi szerszámoktól, állati erővel működtetett gépektől, a napjainkban használatos automatákkal, elektronikus mérőműszerekkel, szabályozókkal ellátott gépekig és géprendszerekig terjed. A különféle munkafolyamatokat teljes egészében kiváltó eszközök és gépek gyártása, használata valójában az 1930-as évektől kezdődött. A villamos hálózatok kiépítése tette lehetővé, hogy egyes nagyobb gazdaságokban alkalmazni kezdték a szecskázókat, darálókat, majd pedig a tejkezelő- és fejőberendezéseket stb. Vissza TARTALOM Előszó 19 Az állattartás céljai és módszerei (Patkós I.) 21 Az állattartás céljai 21 Célok és szempontok 23 Állattartási technológiák 24 A technológiai értelmezése és szerepe 24 A kis- és nagyüzemi tartástechnológiák 25 Az állatti termékelőállítás legfontosabb tényezői 27 A biológiai tényezők 28 A takarmány 29 Környezet 31 A takarmányozás gépesítése (Mikecz I.) 33 Szálastakarmányok aprítása 33 A vágási folyamat jellemzői dobszecskázóknál 34 Tárcsás szacskázó vágási folyamatának jellemzői 36 A vágóerőt meghatározó tényezők 38 A szecskázott anyag jellemzői 39 A kés jellemzői 39 A rétegvastagság hatása a vágóerőre 41 A szecska méretének jellemzői 43 A szecskázott anyag utánaprítása 44 A szecska szállítása 46 A takarmányok erjesztéses tartósítása (Kacz K.) 50 Az erjesztéses tartósítás általános kérdései 51 Horizontális silók 53 Erjesztéses takarmánytartósítás toronysilóban 57 Szenázskészítés bálázással 69 Takarmányok szárítása és tárolása (Kacz K.) 75 Nedves takarmányok szárítástechnikai tulajdonságai 75 Szemesterményszárító berendezések felépítése, működése 78 Szemestermény-szárítók üzemeltetési jellemzői 83 Szemes termények szellőztetéses szárítása 84 Szálastakarmányok szárítása, tárolása 90 Forrólevegős szárítás 96 A takarmányok feldolgozása aprítással (Győrfi Gy.) 100 A darálás elmélete 100 A darálók szerkezete és üzemeltetése 108 Keveréktakarmányok gyártása (Fogarasi L.) 118 A nyersanyagok kezelése és előkészítése 121 A keverékképzés folyamata 122 Keverőgépek 126 Szakaszos üzemű (tételes) keverők 128 Folyamatos üzemű keverők 137 A keverőgépek teljesítményigénye 139 Nyersanyagmérlegek 140 Térfogat szerinti adagolók 140 Hengeradagolók 140 Arányadagoló 141 Cellás kerék 141 Adagoló csigák 142 Szalagos adagolók 143 Rédler (kaparóláncos) adagoló 143 Lengő mozgást végző adagolók 144 Tömeg szerint adagolók 145 Szakaszos üzemű, tömeg szerint adagoló 145 Folyamatos üzemű, tömeg szerinti adagoló 146 Tartályos összegező mérleg 147 Folyadékkomponensek előkészítése és adagolása 152 Mikrokomponens adagolók 153 A keveréktakarmány-gyártási alapanyagai 153 Szemes alapanyagok 153 Olajipari melléktermékek 153 Malomipari melléktermékek 154 Cukoripari melléktermékek 154 Állati eredetű alapanyagok 154 Takarmányélesztő (szeszipari melléktermék) 154 Egyéb komponensek 155 Takarmányok préselése (Győrfi Gy.) 156 A préselés gépeinek szerkezete és üzemeltetése 158 Préselvények előállítása szálastakarmányból 165 Különleges takarmányelőkészítési módok 166 A takarmánykeverő üzemek technológiai vonala 168 Állatok elhelyezése és a telepi takarmányozási munkák gépei (Tóth L.) 171 Szarvasmarhák elhelyezése 171 A szarvasmarhatartás egyéb gépei és eszközei 171 A takarmányozási munkák gépei a szarvasmarhatartásban 175 A borjúnevelés technológiája 197 A borjak takarmányozása 197 Borjúszoptató automaták 200 A sertések elhelyezése és takarmányozása 203 Elhelyezés 203 Etetés 206 Baromfiak elhelyezése és takarmányozása 225 Tojás termelés 225 Technológiai berendezések (mélyalmos tyúktartás) 227 Pecsenyecsirke-nevelés és hizlalás 242 A baromfitartás speciális gépei 244 A tojásgyűjtés gépei 244 Keltetőgépek 249 Egyéb eszközök a baromfitartásban 253 A legeltetés gépi berendezései (Tóth L.) 256 A legelők használata 256 A legeltetés módjai 256 Elektromos kerítés (villanypásztor) 257 Legelőkön használatos itatóberendezések 265 Vízhúzó szélmotor 266 A tehenek gép fejése a legelőn 268 Az állatok kezelése a legelőn 269 Fejés (Tóth L.) 271 A gépi fejés élettani alapjai 271 Tejképződés 271 Tejleadás 273 A tejáramlás sajátosságai 275 A tej visszatartása 275 Fejési karakterisztika 275 Fejőberendezések felépítése 276 A fejőgép működési elve 276 A fejőgépek alapvető egységei 278 A pulzátor 280 Működése és szerepe 280 A pneumatikus vezérlésű pulzátor 281 A membránpulzátor munkafolyamata 281 Kettős működésű pneumatikus pulzátorok 284 Elektromágneses pulzátorok 284 A pulzátorokra ható tényezők 287 A fejési vákuum 290 A fejési vákuum hatása a fejési sebességre 290 A bimbócsatorna nyitásához szükséges vákuum 292 A vákuumcsökkenés és a fejési sebesség közötti összefüggés 293 A fejőgumi 295 Szerepe a gép fejésben 295 A gumik deformációja statikus állapotban 297 A fejőgumi mozgásának hatásai 300 A kollektor 302 Vákuumszivattyúk 305 A fejőberendezések légtechnikai jellemzői 305 A vákuumszivattyúk légszállító teljesítménye 307 A vákuumszivattyú méretezése 308 A szivattyúk kenése 309 A szabályozó szelepek 312 A fejési vákuum szabályozása 312 A fejési rendszer légtechnikai összetevői 313 A szabályozó szelepek jellemzői 316 A vákuumingadozás oka és jellege 318 Vákuumszint szabályozása a meghajtó motor fordulatszám szabályozásával 318 Vákuumcsökkentést okozó tényezők 319 A légtechnikai tényezők ellenőrzése 321 Szabályozószelepek felépítése 322 Vákuummérők 325 A vákuumhálózat szennyeződése 326 Tejelválasztás 326 A zsilipes tejelválasztó 326 Szivattyús tejelválasztó 327 Tejmennyiségmérők 328 A tej mennyiségének meghatározása a fejésnél 328 A fejéshez kapcsolódó automatizálás 342 A fejőberendezések tisztítása 349 A fejt tej szűrése 354 A fejési rendszerek (Bak J.) 356 Fejőberendezések felépítése 356 Fejőtermi fejőberendezések 362 Az automatizálás hatása a munkatermelékenységre (Tóth L.) 368 A juhok gép fejése (Bak J.) 373 A fejőrobot és alkalmazásának lehetősége a tehenészetekben (Tóth L.) 380 Tejkezelés 387 A telj elsődleges kezelése (Bak J.) 387 A tej összetétele és jellemzői 387 A tej jellemzői 388 Fizikai és kémiai változások a tejben 389 A tej mikrobiológiája 391 A tej telepi hűtése (Fogarasi L.) 393 Kompresszusok hűtőgépek 393 Tejhűtő rendszerek 413 Kannás hűtés 414 Tejhűrő-tárolók 414 Tejszeparátorok 422 A tej hőkezelése (pasztőrözés) 426 A hőkezelés hatása a mikroorganizmusokra 426 A tej pasztőrözése 428 Tartós pasztőrözés 429 Gyors pasztőrözés 429 Pillanat pasztőrözés 430 A pasztőrözésre alkalmazott hőcserélők 430 A tej ultrapasztőrözése (UHT-eljárás) 431 Kisüzemi tejpasztőröző berendezés 432 Itatóberendezések (Tűz A.) 433 A szarvasmarha önitatók főbb típusváltozatai 437 Sertésönitatók 446 Baromfiitatók 449 Az almozás és trágyaeltávolítás gépesítése (Győrfi Gy.) 456 Az almozás gépei 456 Alomanyagok és jellemzőik 459 A tartás és a keletkező trágya jellemzői (Tóth L.) 460 A trágyaeltávolítás gépei 462 Hidraulikus trágyaeltávolítás 469 A mélyalom eltávolítása 473 Súrlódási jellemzők a trágya szállításnál 475 Trágyakezelés gépei és eszközei 480 Almos trágya kezelése, tárolása 480 Hígtrágya kezelése, tárolása 480 Állattartó telepek automatizált irányítása (Erényi A. - Tóth L.) 501 Az állatok egyedi felismerése, azonosítása 503 Az automatikus abrakadagolás kötetlen tartásban 509 Az egyedi abrakolás szükségessége 509 Az automatizált egyedi abrakadagolás 510 Az etetők elhelyezése, szabályozása és az adagolás módszerei 512 Teljesen automatizált takarmányozási rendszerek 514 A kocák automatizált egyedi etetése 515 Automatizált mérlegelés 518 Az állatok aktivitásának meghatározása 521 A testhőmérséklet mérése 523 A kifejt tej vezetőképességének meghatározása 524 A szívritmus meghatározása 525 Mérési lehetőségek a szarvasmarhatartásban 525 PC a sertés- és baromfitartásban 530 Az elektronika, mint a precíziós állattenyésztés alapja (Takátsy T.) 533 Hőérzékelés és szabályozás 534 Páratartalom 537 Légsebesség 538 Gázok meghatározása az istállók légterében 538 Az állatok testhőmérséklete 539 A testtömeg meghatározása 540 Az ellés időpontjának jelzése 542 A tej elektromos vezetőképessége 544 Az ultrahangos mérőberendezések 545 Elektromos immobilizátor 546 Elektromos állatterelők 547 Juhok gépi nyírása (Sallai L.) 549 Gyapjúismeret 549 Gyapjúelválasztási eljárások 551 Nyírógépek 552 A nyírógépek késsebességei 553 A nyírógépek főegységeinek jellemzései 555 A nyírógép energiamérlege, a gép nyírás erő- és energiaszükséglete 558 A nyírás technológiája 559 A nyírás 559 Nyírógépek üzembe helyezése, beállítása és karbantartása 561 Élezőkészülék 562 Nyíróhelyiségek (nyíróműhelyek) 564 Az üzemi gyapjúkezelés eszközei, berendezései 565 A juhok robotizált nyírása 566 A fertőtlenítés gépesítése (Mátyás L.) 569 A tisztítás és fertőtlenítés szükségessége 569 A tisztítás-fertőtlenítés munkafolyamatai 570 Tisztítás 570 Fertőtlenítés 570 A tisztítás-fertőtlenítés gépei 572 Hidegvizes üzemmódú tisztító-fertőtlenítők 573 Melegvizes-gőzüzemű tisztító-fertőtlenítők 575 Aeroszolgenerátorok 578 Tógazdasági haltermelés gépei (Kuli B.) 581 A tógazdaságokban alkalmazott gépek csoportosítása 581 Tókarbantartás 582 Káros növényzet irtás 582 Tótrágyázás 583 Halszállítás 584 Halastavi vízlevegőztetés 584 A vízlevegőelvezetés elméleti kérdései 584 Vízlevegő berendezések 590 A haltakarányozás gépei 592 A lehalászás gépei 593 Épületgépészet az állattartásban (Bartófi I.) 597 Állattartó létesítmények vízellátása 597 Vízigények 598 Használati melegvizesellátás 602 A klimatizálás alapjai 606 A klímaviszonyokat befolyásoló tényezők 606 Klímakövetelmények 612 A klímaalakítás lehetőségei 614 Szellőztetés és berendezései 614 Az állattartó épületek fűtése 629 Energiagazdálkodás az állattartásban 631 Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők 634 A fűtési energiaszükséglet csökkentésének technikai lehetőségei 641 Környezettechnika az állattartásban 648 Az állattartás környezetterhelése 648 Légszennyező gázok 648 A szellőztető levegő portartalma 650 Az istálló levegőjének mikroba tartalma 651 A szaghatás (Béres A.) 652 A szag kialakulását befolyásoló tényezők 653 A szaghatás mérése 653 A szaghatás csökkentésének lehetőségei 656 A biológiai gáztisztítás elvi alapjai 657 Biomosók alkalmazási lehetőségei 658 A bioszűrők alkalmazásának feltételei 658 A takarmányhoz, az alomhoz keverhető adalékanyagok 661 A szag keletkezésének megakadályozása 661 Az állattartás során keletkező szennyvíz kezelése (Mityók A.) 661 A szennyvizek kezelése 662 Állattartás építészete (Reischl G.) 667 Az állattartás építészetének sajátosságai 667 Az állattartás környezeti, etológiai igényei 667 Az állattartás agrár és gépészeti technológiája 668 Az állattartással foglalkozó emberek környezeti - ergonómiai igényei 670 Természeti környezet védelme 671 Gazdaságos építés és üzemeltetés 671 Állattartó épületek építési rendszere, szerkezete, építőanyagai 673 Építőanyagok 683 Állattartó épületek telepítése 688 Egyedszám és telepítés 690 Az állatok tartásmódja, speciális helyigényei és a telepítés 690 Közlekedési és szállítási feltételek és a telepítés 691 Egészségügyi szempontok és telepítés 691 Domborzat és telepítés 691 Talaj és telepítés 692 Mikroklíma és telepítés 692 Víznyerés, vízelvezetés és a telepítés 693 Állattartó épületek elhelyezése portán, tanyán, telepen 693 A porta és tanya beépítésének jellemzői (hagyomány és jövő) 694 A közelmúlt (1950-80-as) évek állattartó telepeinek beépítési változatai, a jövőben hasznosítható tanulságok 697 Nyitott-kötetlen tartású telepek (1980) 702 I. Alaptípus a komáromi telep mintáján bemutatva 703 II. Alaptípus a környei telep mintáján bemutatva 705 A Magyarországon alkalmazott tartástechnológiai (istállói) megoldások 709 Szarvasmarha-istállók és telepek 709 Juhistállók és juhtelepek 719 Sertésistállók és telepek 722 Baromfiistállók és telepek 728 Az istállók és állattartó telepek rekonstrukciója és üzemeltetése 735 A rekonstrukció 735 Az üzemeltetés és üzemfenntartás 737 A munka- és környezetvédelem 738 A nagytestű állatokkal való bánásmód 739 Poros és mérgező gázokat tartalmazó helyiségekben való munkavégzés 739 A zajártalom megelőzése 739 Az állatoktól eredő betegségek megelőzése 739 Az állattartási gépek és gépi berendezések üzemeltetésénél előforduló baleseti veszélyek 740 Por, gáz és szagszennyezés 741 Legyek és rágcsálók által okozott környezetszennyezés 741 Irodalomjegyzék 743