Állatökológia

SZERZŐ Dr. Szentesi Árpád Dr. Török János LEKTOR Dr. Gallé László 'Dr. Szentesi Árpád: Állatökológia' összes példány Kiadó: Kovásznai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1997 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 364 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-8558-75-X Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. ELŐSZÓ A bioszférában található 1,8x10 tonna élő anyagot egyenletesen elterítve, mint almahéj az almát borítaná be Földünk felszínét. Ez az élőanyag-héj nem lenne vastagabb 1 cm-nél és négyzetméterenként 3,6 kg anyagot jelentene. Mint tudjuk és tapasztaljuk, az élő anyag eloszlása nem egyenletes. A trópusi esőerdőkben, pl. egy négyzetméterre átlagosan 45 kg élő anyag jut, az óceánokban viszont csak 0,003 kg. Mi okozza ezt az egyenlőtlenséget? Kicsit átfogalmazva a problémát azt is kérdezhetnénk, hogy melyek azok o kényszerfeltételek, amelyek megszabják, hogy milyen populációk, hol és milyen arányban fordulnak elő. Az ökológia éppen erre a problémakörre keres választ. E biológiai tudományterület elnevezése - bár akkor még elég tág tartalommal megtöltve - Ernst Haeckelhez kapcsolódik, aki 1896-ban az OIKOS (görög: ház, lakóhely) és a LOGOS (görög: tudomány) szavakból alkotta meg az ökológia elnevezést. Az angolszász nyelvterületen még ma is elég tág értelmezéssel használják ezt fogalmat, és mindent, ami az élőlények és környezetük közötti kapcsolattal foglalkozik ökológiának neveznek. Hazánkban Juhász-Nagy Pál (1986) munkássága kapcsán lett operatívabb az ökológia meghatározása. Az ökológia élőlényközpontú tudomány, amely az egyed-feletti (szupraindividuális) organizációval foglalkozó szünbiológia része. Szorosan kapcsolódik a szünfenobiológiához, amely jelenségszinten leíró jelleggel vizsgálja a szupraindividuálís szerveződési szinteket. Az ökológia ezeknek a jelenségeknek az okát, a miértjét kutatja. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Bizottságának 1987-es állásfoglalása szerint az ökológia tárgya a populációkra és populációkollektívumokra hatást gyakoroló "ökológiai környezeti"és az ezeket a hatásokat fogadó és ezekre reagáló "ökológiai-tűrőképességi" tényezők közvetlen összekapcsoltságának (komplementaritásának) vizsgálata. Feladata azoknak a limitálással irányított (szabályozott és vezérelt) jelenségeknek és folyamatoknak (pl. együttélés, sokféleség, mintázat, anyagforgalom, energiaáramlás, produktivitás, szukcesszió stb.) a kutatása, amelyek a populációk és közösségeik tér-időbeli mennyiségi eloszlását és viselkedését (egy adott minőségi állapothoz kapcsolható változásokat) ténylegesen okozzák. A század 50-60-as éveitől rohamos fejlődésnek induló ökológia számos oldalágat "növesztett" és ennek köszönhető, hogy ma már beszélhetünk, pl. funkcionális ökológiáról, viselkedésökológiáról, evolúcióökológiáról, alkalmazott ökológiáról, közösségökológiáról, humánökológiáról stb. Talán megbocsátható részrehajlás, hogy az előadók személyes affinitása bizonyos területekhez megmutatkozik a jegyzeten. Mindenütt törekedtünk arra, hogy az ökológia, etológia és evolúció hármassága tükröződjék az anyagon. Ezt tulajdonképpen nem volt nehéz elérni, mert az ökológiai történések és példák ritkán annyira egyoldalúak, hogy ne vetnék fel az említett kapcsolatokat. Például mimikri kapcsán természetesen adódik a kérdés, hogy a modell és utánzó populációk méretviszonyai mennyiben befolyásolják a mimikri hatékonyságát (populációdinamika aspektus); érdekes problémákat vet fel az is, hogy az utánzó faj populációi milyen mértékben hasonlóak viselkedésükben a modellhez és mennyire variál ez populációról-populációra (etológiai aspektus); végül, de nem utolsósorban az is megkérdezhető, hogy mi a mimikri adaptív értéke és miként jelenik meg a konvergencia útján két populációban (evolúciós aspektus). Vissza TARTALOM Bevezetés I. Bevezető fogalmak 1 1 Életfeltételek és források 3 2 Niche 17 3 Demográfia 29 4 A populációk egyedszám-változása 43 5 Migráció, diszperzió 57 II. Elemi populációs kölcsönhatások 69 6 Intraspecifikus verseny. denzitás-függés 73 7 Interspecifikus versengés 91 8 Hertbivoria 109 9 A predáció populációdinamikája 129 10 A szerves anyag lebontása (dekomponálás és detritivoria) 147 11 Parazitizmus, betegségek 157 III. Stratégiák 179 13 Táplálkozási stratégiák 181 14 Életmenet stratégiák 205 IV. Fejezetek a közösségökológiából 231 15 A predáció és más "zavarások" szerepe a közösségszerkezet formálásában 237 16 Kompetíció szerepe a közösségszerkezet formálásában 247 17 Szigetbiogeográfia 257 18 Stabilitás, komplexitás és közösségszerkezet 269 V. Állatökológia a gyakorlatban 283 19 Természetes populációk korlátozása, hasznosítása és védelme 285 Függelék 305 Irodalom 329 Fogalom jegyzéke 337 Név- és tárgybemutató 345