Állat az állatnak üzen - Biokommunikáció (A biokommunikáció általános kérdései, Biokommunikáció a sejtekben és a szervezetekben, az egyes állatfajok között, Beszélnek-e egymással az állatok?)

FÜLSZÖVEG Régóta izgatja az emberek fantáziáját, beszélnek-e az állatok valamilyen módon egymással, esetleg más fajú egyedekkel. Az állatok közötti kommunikációnak igen széles skálája ismert. Közölhetnek információkat kémiai anyagokkal, mechanikus ingerekkel, elektromos árammal és nem utolsósorban vizuális jelekkel. A közismert szerző ebben a művében megismerteti az olvasót a biokommunikáció szerteágazó és izgalmas témakörével, a könyv végén pedig megtudjuk, beszélnek-e az állatok. TARTALOM Előszó helyett 5 A biokommunikáció általános kérdései Az állatok közti hírközlés lényege 11 Az információáramlás egyes mozzanatai 11 A biokommunikációs szignálok jelentősége 13 A kommunikáló egyedek száma 16 A biokommunikáció kutatásának rövid története 17 A biokommunikáció tárgyalásának csoportosítása 21 Biokommunikáció a sejtekben és a szervezetekben Információáramlás az önálló sejt életében 25 Információcsere a soksejtű szervezetekben 28 Biokommunikáció az egyes állatfajok között Információcsere állat és állat között 39 Kémiai hírközlés az állatvilágban 42 A kémiai szignálok természete 43 A feromonok kémiai jellege 43 Hol termelődnek a feromonok? 44 A rovar szaglószerve és feromonja 48 A szaganyag terjedésének tér-idő mintázata 51 Szimatolnak-e a csontos halak? 57 Miért nincs kémiai kommunikáció a madaraknál? 60 Az emlősök szaglószerve 63 A kémiai kommunikáció által kiváltott reakciók 64 Vonzó hatású feromonok 66 Szétszóró (diszperziós) feromonok 70 Támadást kiváltó feromonok 70 Védekezés feromonok segítségével 71 Riasztóferomonok 74 Nyomjelző és territoriális feromonok 80 Ivari feromonok 88 Nemi ösztönt fokozó feromonok 94 Hogyan segítik a feromonok az ivadékgondozást? 96 Egyedi és csoportos ismertetőjegyek 97 Együttes (komplex) feromonhatás 99 Termikus és elektromos információátvitel 102 A hőmérséklet mint információforrás 102 Információcsere elektromos ingerek útján 105 Biokommunikáció mechanikai ingerek segítségével 111 Taktilis kommunikáció 112 Érintkezési inger és vibráció 113 A taktilis, illetve a vibrációs információátvitel biológiai szerepe 120 Akusztikus biokommunikáció 122 Milyenek az információt hordozó hangjelek? 124 A cirpelő rovar hangadó szerve 125 Hogyan érzékeli a címzett rovar a hangszignált? 127 A gerincesek hangképzése 131 A halak némák és süketek? 131 A halak hangjeleinek fizikája 134 Hogyan érzékelik a halak a fajtestvérek hangját? 135 A szárazföldi gerincesek hangképzése 139 A szárazföldi gerincesek hallószervei 144 Mit hallanak meg a szárazföldi gerincesek? 149 Mit jelent az egyik állat hangja a másiknak? 158 Miért cirpelnek a rovarok? 160 Alsórendű gerincesek hangadásának biológiai szerepe 162 Miért énekelnek a madarak? 164 A madárhangok egyedi, populációs és földrajzi eltérései 168 Akusztikus szignálok szerepe az emlősök biokommunikációjában 173 Biokommunikáció ultrahangokkal 179 Optikai (vizuális) kommunikáció 185 Fényérzékelő sejtek és szervek az állatvilágban 185 Színlátás mint kommunikációs lehetőség 193 Fényt kibocsátó (világító) állatok információcseréje 197 Az optikai szignálok jelentősége a kommunikációban 202 Honnan származnak az optikai kommunikációs jelek? 211 Kommunikációs rendszerek együttműködése 215 Mi a haszna a kommunikáció ismeretének? 225 Beszélnek-e egymással az állatok? 227 Irodalom 231