Akác sarjerdő-gazdálkodás

Magyarország erdőterületének megközelítőleg 24%-át (456 ezer hektárt) az akác foglalja el. Az állomány 1/3-a mag, 2/3-a sarj eredetű. A könyv mindkét változat előnyét és indokoltságát veszi górcső alá, a biológiai alapok, a felújítási kritériumok és a technológia bemutatásával. A kiadvány az akác sarjerdő-gazdálkodás ismérveit rendszerszerű keretbe foglalva mutatja be, mértékadó szakirodalmi hátérrel, valamint a felhalmozott gyakorlati tapasztalatok és az újabb kutatás-fejlesztési és innovatív eredmények tükrében. A tárgyalt termesztési technológia ugyan régóta eredményesen alkalmazott a magyar akáctermesztésben, mindezek ellenére a szerző hézagpótlónak is szánja munkáját a fafajjal való mind eredményesebb, a fatermesztés minőségi követelményeit is hatékonyan figyelembe vevő gazdálkodást segítően. Az akáctermesztés elismertségét nagyban segítette az a tény, hogy 2014-ben az akácot és az akácmézet - az időközben megalakult Akáckoalíció hathatós segítségével - hungarikummá nyilvánították. A teljességet jelentette volna, ha ugyanezt az elismerést a fafaj termesztési technológiája is megkapja. Mindez természetesen nem befolyásolja azt a nemzetközi ismertséget és elismertséget, amelyet a magyar akáctermesztés és a kapcsolódó kutató-fejlesztő tevékenység az elmúlt évtizedekben joggal vívott ki magának. A szerző azzal a hittel bocsátja útjára e könyvet, hogy annak olvasója időtálló, jól áttekinthető, ugyanakkor gyakorlatorientált és innovatív eredményeket is magába foglaló ismeretekhez jut. A kézikönyv célját tekintve nem kizárólagosan csak a szakemberekhez kíván szólni, hanem azokhoz is, akiknek munkája bármely módon kapcsolódik az akác sarjerdő-gazdálkodáshoz. Dr. Rédei Károly