A zabolátlan értelem - Értelmiségiek a politikában

E könyv címe Czesław Miłosz klasszikussá vált, magyarul is olvasható művére, a "A rabul ejtett értelem"-re rímel. Miłosz azt vizsgálta, négy tipikus értelmiségi életutat bemutatva, hogyan kísértette meg a hatalom az írástudókat a háború utáni Kelet-Európában. Mark Lilla, a modern európai eszmeáramlatok talán legjobb amerikai ismerője azt mutatja be hat nyugat-európai gondolkodó portréjában, hogyan válhattak - Németországban és Franciaországban, a második világháború előtt és után - elnyomó, totalitárius rendszerek hívévé és fordulhattak szembe a szabadság és az elfogulatlan igazságkeresés liberális elveivel olyan kimagasló értelmiségiek, akiket nem a kényszer, hanem az igazság szenvedélyes szeretete ösztökélt. A filozófia és zsarnokság, hatalom és értelmiség viszonyával kapcsolatos tanulságokat a klasszikus előkép, Platón híres példája, kudarcba fulladt zsarnoktérítő szicíliai kísérlete kapcsán a "Szürakuszai csábítása" című záró esszében vonja le a szerző. Mark Lilla 1956-ban született, a Chicagói Egyetem Társadalomtudományi Tanszékén tanít, rendszeres munkatársa az amerikai szellemi élet egyik vezető orgánumának, a New York Times Book Review-nak; könyvet írt a XVIII. század eleji olasz filozófusról, Vicóról (G. B. Vico: The Making of an Anti-Modern, 1993), és szerkesztője volt a The Public Face of Architecture: Civic Culture and Public Spaces (1987), a New French Thought: Political Philosophy (1994) és a The Legacy of Isaiah Berlin (2001) című tanulmányköteteknek. A kötetet szakmailag ellenőrizte Ábrahám Zoltán.