A világ leghíresebb történetei - Jézus titkos élete

Napjainkban a nem hívő emberek körében is világszerte felfokozott érdeklődés nyilvánul meg Jézus Krisztus személye iránt. Betudható ez a világhírű Da Vinci-kód című regény és film sikerének és a millenniumi időkkel szemben érzett várakozásnak egyaránt. Ilyenkor az egyházi ünnepek még az ateistákat is magukkal ragadják; hangulatuk és jelentésük arra ösztönöz, hogy behatóbban megismerjük a keresztény legendákat, még ha nem is hiszünk azokban. Ez az érdeklődés okozza, hogy sokan nem elégszenek meg az evangéliumokban megörökített Krisztus-életrajzokkal, és többet szeretnének tudni a Megváltóról. Főleg azokról az évekről, melyek kiestek az evangélisták érdeklődési köréből, melyekről szinte semmit sem tudunk. Jézus élettörténetét az Újszövetség elbeszélései alapján követheti nyomon az utókor. Mivel nem hagyott maga után írott szöveget, és mert az evangéliumok sok helyen ellentmondanak egymásnak, rengeteg a megválaszolatlan kérdés; nemcsak a tanításairól nincs hiteles feljegyzés, de még az is bizonytalan, hogy merre élt, mit csinált, amíg Keresztelő Szent Jánoshoz nem csatlakozott, sőt az is, hogy voltaképpen mikor született, és melyik évben feszítették keresztre? Ezeket a kérdéseket egyetlen keresztény egyház sem szereti, mint ahogyan nem támogatják azokat a kutatásokat sem, melyek Jézus ismeretlen éveire szeretnének fényt deríteni. Ám ez az ellenállás semmi ahhoz képest, amelyet Jézus "kereszthalála" utáni életével szemben fejtenek ki, ami persze nem meglepő, hiszen a teória, mely szerint Krisztus nem halt meg a kereszten és nem váltotta meg az emberiséget, alapjaiban támadja a kereszténységet. A történetet ugyanis (mint az talán köztudott) nem Dan Brown, a Da Vinci-kód szerzője találta ki, hanem számos történész kutatásain alapul. E történészek pedig csupán egyetlen nézetben egyeztek meg egymással, nevezetesen, hogy Jézus emberként élt tovább megfeszítése után. Hogy hol és hogyan, arról megoszlanak a vélemények, s mi most ezeket a véleményeket igyekszünk csokorba gyűjteni, anélkül, hogy közös nevezőre próbálnánk hozni őket.