A vegyészmérnöki tudomány klasszikusai

ELŐSZÓ Az olvasó "A vegyészmérnöki tudomány klasszikusai" címen 13 cikket vesz kézbe, 12 különböző szerzőtől, eredeti alakjában és szöveghű magyar fordításban. Úgy véljük, helyénvaló kissé közelebbről megvilágítani a könyv célját és a válogatás szempontjaiból. Először is magával a "vegyészmérnöki tudomány" kifejezéssel kell foglalkoznunk. A vegyészmérnöki tudomány az utóbbi 50 évben fejlődött ki, és hazánkban a felszabadulás után kezdett tért hódítani. A vegyipari termelés nagyméretű növekedése szükségessé tette, hogy a korábbi tapasztalatokból leszűrt megállapításokat a természettudományok törvényeivel együtt és azokkal összhangban ugyanúgy kiépítsék, mint az építészmérnöki, gépészmérnöki és villamosmérnöki tudományokra vonatkozó törvényeket. Az így létrejött tudásanyag kb. 1920-tól 1950-ig alakult ki, és az új tudomány körvonalai ma már jól kivehetők. Hozzá tartoznak még a termelésben elengedhetetlen gazdaságtan idevágó részei is, amelyekre azonban ez a válogatás nem terjed ki, elsősorban időrendi okok miatt. A vegyiparra - a többi iparágaktól eltérően, jellemző, hogy a kiindulási nyersanyag kémiai összetételét változtatja meg, és így hoz létre értékesebb anyagot: a terméket. A kémiai összetétel megváltozásán alapuló ipari termeléssel foglalkozó vegyészmérnöki tudomány jellegét a következőképpen adhatjuk meg: A különböző kémiai összetevőkre (komponensekre) felírt parciális differenciálegyenletek, melyek leírják ezen komponensek áramlását. Ezek az egyenletek nagyon hasonlítanak a hő áramlását leíró egyenlethez, ezért kezelésük és megoldásuk is hasonló. Sok esetben ezeket az egyenleteket együttesen kell figyelembe venni és megoldani a mozgásmennyiségre vonatkozó egyenlettel. Mindezekből logikusan következik, hogy a vegyészmérnöki tudomány tartalmát tekintve is joggal csatlakozik időrendben negyedikként az előbb kialakult mérnöki tudományokhoz. Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy az iménti sorrend és beosztás tisztán szakmai jellegű. Felvetődik az az igen fontos kérdés, hogy milyen kapcsolat van a természettudományok ide vonatkozó része, a kémia és a vegyészmérnöki tudomány között? Ez a kapcsolat igen szoros egyrészt történelmileg, másrészt a napjainkban kialakult bonyolult viszonyok miatt. Mint tudjuk, a kémiának a XIX. században bekövetkezett nagy fejlődése megelőzte az előbbiekben körvonalazott vegyészmérnöki tudomány kialakulását. Már a XIX. sz. közepe táján igen erős volt a társadalmi igény, hogy a kémiában elért új eredmények nagy mennyiségű és jó minőségű termékek előállítása révén az ipari termelésben is megvalósuljanak. Lényegében ez az igény vezetett arra, hogy a nagyipari vegyi termelés összegyűjtött tapasztalataiból szükségszerűen kialakítsák a kémia törvényeire támaszkodó, de mégis sajátosan új princípiumokat, vagyis magát a vegyészmérnöki tudományt.. Kezdetbe alig lehetett különbséget tenni a kémia és az éppen kialakulóban levő vegyészmérnöki tudomány között.