A választóvonal - Czagány Iván fordításában

Fülszöveg A szerző sajátos módon, regénye hősén keresztül az író műhelyébe viszi az olvasót; megmutatja az izgalmas kalandot, az alkotás misztériumát. Jindra Aust negyvenéves; választóvonal ez minden életúton, s ő érzi, hogy addigi élete pangás, menthetetlenül a szürke tucatember sorsa vár rá. S akkor elhatározza, hogy örökre leveti az alkalmazotti függőség láncait, és megírja élete nagy regényét. Az ihlet pillanataiban képek tűnnek fel előtte élesen és világosan, a valóság elhalványul, s ha létezik is, dermedten lappang tudatának küszöbe alatt. Az alvajáró hideglelős biztonságával látja, és most már egy hirtelen támadt nagy szerelemtől is sarkallva rajzolja meg egy ismeretlen, sohasem látott színész pályáját, aki nem más, mint önnön átlényegített alteregója, az aki lenni szeretne, lényének kiegészítő, sikeres, jobbik fele, a belőle hiányzó tulajdonságok boldog birtokosa. Nem irodalmi próbálkozás ez többé, Jindra Aust az életéért harcol, azt tette fel könyvének sikerére. Rezác regényének címe többszörös értelmet nyer: jelenti a hős negyvenedik életévének határvonalát, jelenti azt a vonalat, amelyet az elszigeteltségben senyvedő, magányos autsidernek át kell törnie, hogy végre az emberi közösséghez, társakhoz találjon, s jelenti végül azt az elválasztó falat, amelynek két oldalán a regény hőse és elképzelt ellenlábasa delejes elválaszthatatlanságban mozognak.