A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái

SZERZŐ B. M. Kedrov A. I. Ujomov A. J. Levin A. N. Niszanbajev A. Turszunov I. A. Akcsurin I. A. Buh I. P. Sztahanov I. Sz. Alekszejev N. I. Rodnij O. A. Podlisevszkij P. Sz. Dislevij R. A. Aronov R. J. Stejnman Sz. D. Hajtun Sz. R. Mikulinszkij TARTALOM Előszó 5 Általános problémák 11 B. M. Kedrov: Filozófia és természettudomány 13 A természettudományos forradalom 13 A természettudomány válsága és a kivezető utak 17 Lenin előrelátása 22 A természettudomány történetének dialektikus általánosítása 27 A filozófusok és a természettudósok szövetsége 29 Sz. R. Mikulinszkij: A tudománytörténeti kutatás módszertani kérdései 32 A tudománytörténeti önálló tudományággá válik 34 A tudománytörténeti kutatások feladatai 39 A tudományos fejlődés mozgatórugóinak problémája és a fő módszertani irányzatok kialakulása a természettudomány-történetében 44 A tudomány történetének periodizációja 51 N. I. Rodnij: A tudományos forradalom néhány kérdése 55 Előzetes megjegyzések 55 Az első tudományos forradalmak 59 A tudományos forradalmak néhány sajátossága 70 Van-e jelenleg tudományos forradalom? 79 R. J. Stejnman: A fejlődés problémája a természettudomány történetében 88 Fejlődéskoncepciók a XIX. századi és a XX. század eleji természtettudományban 89 A marxista fejlődéselmélet fő vonásai 93 A modern természettudomány fejlődéskoncepciója és a kvantumelmélet 99 A fejlődés és a mozgás 103 N. F. Ovcsinnyikov: A tudományos ismeretek fejlődési sajátosságai és egységesülési tendenciája 110 Az előfeltevések tisztázásának szükségessége 113 Az ismeretek elemzésének főbb felosztásai 119 Specializálódás és differenciálódás 126 A tudomány tárgyát kutatva 129 A tudás egységére irányuló tencencia és a redukcionizmus 131 A konfrontáció jelensége 137 Az egység típusai és szintjei 154 A korrespondenciaelv 167 A. F. Zotov: A tudományos ismeretek átörökítése és a korrespondenciaelv 169 Az átörökítés a tudomány történeti fejlődésének törvényszerűségére 169 Az ismeretek átörökítése komplex probléma 174 A korrespondenciaelv különböző vonatkozásai 178 Az új alapvető idealizációkra való átmenet 184 Az ismeretek elmélyülésének és bővülésének elve 194 I. P. Sztahanov: A fizikai elméletek evolúciója 198 Az igazság nem empirikus kritériumai 198 A tudás fejlődésének elve 204 Az empirikus tudomány fejlődésének szakaszai 209 A formalizáció ára 211 Az ismeretek egysége a metatudomány szintjén 213 N. I. Kuznyecova-J. N. Szerov: A tudományos ismeretek fejődésének vizsgálata 219 A természettudományos ismeretek logikai-módszertani elemzésének problémái és a korrespondenciaelv 221 A tudományos tevékenység "szituációs elemzése" a tudomány logikájában és módszertanában 225 A tudományos forradalom vizsgálatának problémája 229 A. Turszunov: Az extrapolációs módszer és a korrespondenciaelv 234 Az extrapolációs módszer ismeretelméleti sajátosságai 234 Az extrapoláció a fizika megismerésében 238 A korrespondenciaelv az extrapoláció alapja 248 A. N. Niszanbajev: A korrespondenciaelv a matematikában 254 Az euklideszi és a nem euklideszi geometria korrespondenciája 255 A számfogalom fejlődése a korrespondencia-gondolat fényében 259 A korrespondencia gondolata a differenciál- és integrálegyenletek elméletének fejlődésében 261 Az ismeretek kondenzálódásának problémája 266 Az absztrakt és a konkrét dialektikája 268 A matematika heurisztikus szerepéről 271 A tudományos ismeretek szerkezete 275 I. A. Akcsurin: Az alapfogalmak és a valóságos struktúrák adekvátságának problémája 277 A Zenon-Eudoxosz-féle módszertani problémák osztálya 277 Az organizáció és a struktúra fogalmának egy lehetséges értelmezése 284 Az objektumok individualizmusának és lokalizálásának problémája 290 J. V. Szacskov A tudományos elmélet szerkezete és a valószínűség fogalma 299 Az elmélet viszonylag zárt forgalmi rendszer 299 A szigorú determináció elve 301 A valószínűség szerepe az elmélet szerkezetében 305 I. Sz. Alekszejev: A fizikai ismeretek szerkezetének egy lehetséges modellje 312 Az empirikus és a teoretikus ismeretek szembeállítása 313 Az ismeretelemek tipológiája 316 A fizikai ismeretek szerkezetének modellje 319 A. I. Ujomov: A struktúrák azonosításának egyik módszeréről 323 A Leibniz-elv két megfogalmazása 324 A dolgok azonossága és környezeteik azonossága 329 A predikátumok azonosítása 338 A struktúrák azonosítása 342 A. J. Levin: A fizikai elméletek strukturális elemzésének szemiotikai szemlélete 347 A matematikai és a fizikai ismeretek 347 A fizikai elmélet bizonyos típusú nyelv 352 Alapsematika 356 A fizikai elmélet rendszerszintjei 363 O. A. Podlisevszkij: Eljárások a fizikai elmélet alapjának kialakítására 370 Az alap mint modellrendszer 371 Az idealizáció mint eljárás az alap összetevőinek kialakítására 372 A modellező-eljárás az alap összetevőinek kialakítására 374 A formális eljárás az alap összetevőinek kialakítására 378 Alapfogalmak 385 P. Sz. Dislevij: A modern fizika alapfogalmairól és alapelveiről 387 A fizika egységének elvei 387 "A megismerés feltételei" 392 "A fizikai realitás" 397 R. A. Aronov: A tér és az idő és a téridő 403 A relativitáselmélet két értelmezése 403 Az abszolút világ posztulátuma 407 A tér és az idő minőségi különbsége 410 A téridő realitásának problémája 413 A relatív és az abszolút dialektikája 415 Sz. D. Hajtun: Az entrópia fogalmának kérdéséhez 421 Az entrópia és az energia kapcsolata 423 Az entrópia fogalma és az anyag strukturális szervezettségi szintjei 425 Az entrópia-változás folyamatainak kimeríthetetlensége 430 I. A. Buh: A fizikai elmélet elemi objektumának fogalma 441 Az elemi objektum fogalmának kialakulása 441 Az elemi objektum matematikai ábrázolása 450 Az elmélet elemi objektuma és törvényei 455