Almási Tamás, Bacsó Péter, Ember Judit, Gaál István. Gazdag Gyula, Gyarmathy Lívia, Herskó János. Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta és Kertész Ákos gyökereikről, gyermek- és ifjúkoruk meghatározó szellemi hatásairól, eseményeiről, eszmei vonzalmaikról, kötődéseikről, csalódásaikról vallanak. Arról, hogy művészként s magánemberként hogyan élték meg a Rákosi-, majd a Kádár-rendszert, hittek-e a szocializmus eszméjében, a létező szocializmus megreformálhatóságában, hogy pályájukba hogyan szólt bele a politika, filmjeik elkészítése, bemutatása érdekében milyen stratégiát alkalmaztak, milyen küzdelmet vívtak a filmgyár, a minisztérium és a Párt különböző rendű és rangú képviselőivel, milyen trükkökre, megalkuvásokra kényszerültek. A filmrendezők, az író és az egykori filmfőigazgatók - dr. Papp Sándor. Szabó B. István. Kőhalmi Ferenc - arról beszélnek, milyen mechanizmusok segítségével érvényesült közvetlenül vagy közvetve a cenzúra, milyen politikai, kultúrpolitikai, társadalmi erők, hatások, megfontolások, döntések formálták-deformálták a filmszakma helyzetét, lehetőségeit, a filmek létrejöttét. tartalmát, a filmesek belső cenzúráját. Az interjúkat a szerző levéltári kutatásai során talált dokumentumok, pártfunkcionáriusok és minisztériumi vezetők levelei, utasításai, állásfoglalásai, feljegyzései, határozatok és filmátvételi jegyzőkönyvek egészítik ki. Az interjúkból és a dokumentumokból megismerhetjük azt a társadalmi, politikai, szakmai közeget, erőteret, azt a gyakran változó politikai klímát, amelyben a filmesek éltek, dolgoztak. Nemcsak a filmszakma működéséről, hátteréről, társadalmi meghatározottságairól, a filmesek és a hatalom viszonyáról, a magyar film elmúlt fél évszázadának történetéről alkothatunk magunknak képet. de a manipuláció természetrajzáról is.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
