A szociális munka oktatása

Előszó Amikor ezt a könyvet a Tisztelt Olvasó kezébe veszi, az egész világon egyszerre vagyunk tanúi nagyfokú technológiai, gazdasági, politikai, társadalmi változásoknak, amelyek alapvető kérdéseket vetnek fel a szociális munka elméletével és gyakorlatával kapcsolatban is. Magyarországon ezek a változások mély pénzügyi, gazdasági, politikai és társadalmi válságjelenségekkel járnak együtt. A 2008-ban kibontakozó pénzügyi válság súlyos megszorításokra kényszerítette a kisebbségbe került kormányt, amelyek hozzájárultak a szociális ágazatból történő forráskivonásokhoz, intézményi normatívák csökkenéséhez, így a szociális szakma gyengüléséhez. Ma, 2012-ben a szociális ellátás keretfeltételei sajnos tovább romlottak. Folyamatosan változik a jogszabályi környezet (ami egyébként önmagában is rendkívül megnehezíti mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatást), instabil ellátórendszer, bizonytalan a finanszírozási, támogatási rendszer, a szakmai sztenderdek hiányoznak, a szociális rászorultságvizsgálat anomáliákkal küszködik, a szegénységet kriminalizálják, az ellátási szintek nincsenek harmóniában egymással, magas a várakozók száma stb. 2012-ben új Alaptörvény lépett életbe, mely már nem garantálja az alapvető szociális jogokat. A szociális biztonságot, mint az európai joggyakorlat egyik legfontosabb vívmányát felváltotta az Alaptörvény az állam szociális biztonságra való törekvésének és az állampolgárok öngondoskodásának követelményével, illetve a családokra háruló kötelezettségekkel, ami a jóléti állam neoliberális irányú átalakításával egyenlő. Ebben az értelemben a szociális munka a szociálpolitika új koncepciójától válik függővé. A magyar szociális ellátás (az intézményrendszer és a szolgáltatások, valamint a kapcsolódó határterületek) teljes körű és már tovább nem halasztható újrafogalmazása válik szükségszerűvé, amihez egyes oktatók kritikusan, mások éppenséggel támogatóan viszonyulnak. Egész Európában előtérbe került az állam feladatának újrafogalmazása a szegénység elleni küzdelemben, a hajléktalanság kérdésében, a kisebbségpolitikában, a szociális transzferek kérdéskörében. Az egyetemi oktatásban mind az elmélet, mind a gyakorlat alapvető kérdése, hogy e politikai térben a szociális munkások miként cselekednek. Tartalom A SOROZATSZERKESZTŐK ELŐSZAVA 7 Előszó 11 ELSŐ FEJEZET Hegyesi Gábor Az elmélet és gyakorlat integrációjának és dezintegrációjának problematikája és megoldási kísérletei a szociális munkások képzésében 15 Történeti áttekintés 18 Koncepcionális alapozások 20 Oktatási módszerekben integrált elmélet és gyakorlat 20 Az ITP hurokmodell 24 Kompetencia alapú oktatás 25 Felhasznált Irodalom 28 MÁSODIK FEJEZET Kövér Ágnes Emberi jogi szociális munka és anti-diszkriminációs gyakorlat oktatása a szociális munkás képzés során 31 Az emberi jogok és a szociális munka kapcsolata 32 Az emberi jogok címzettjei és a szociális munka kliensei 41 Identitáspolitikák és anti-diszkrimináció 45 Emberi jogi szociális munka 47 A szociális munkás emberi jogi szerepkészlete 47 Az emberi jogok gyakorlata a szociális munkában 52 Anti-oppresszív, anti-diszkriminációs szociális munka 61 A diszkrimináció fogalmának újragondolása 62 A szociális munka lehetséges válaszai: az anti-oppresszív, anti-diszkriminációs szociális munka 79 Az anti-diszkriminációs szociális munka elméleti és gyakorlati tanításának folyamata és módszertana 86 Végezetül 112 A legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumok 114 Felhasznált irodalom 116 HARMADIK FEJEZET B. Talyigás Katalin - Feuer Mária - Háberman Zoltán - Hegyesi Gábor - Kövér Ágnes Az elmélettel való integráció elősegítése a terepgyakorlat során 124 A terepgyakorlat feladatai a képzés időstruktúrájában 124 Első évfolyam 127 A hallgató fejlődésének első lépcsőfoka 130 Második évfolyam 133 Tereplátogatás - szociális problémák a gyakorlatban 135 A hallgató fejlődésének második lépcsőfoka 147 Harmadik évfolyam 151 A projektmunka 162 A hallgató fejlődésének harmadik lépcsőfoka 167 Negyedik évfolyam 171 A hallgató fejlődésének negyedik lépcsőfoka 171 A terepkoordinátor szerepe 172 Az elmélet és gyakorlat résztvevőinek kooperációja 177 Záró gondolatok 179 Függelék 181 A terepgyakorlatok során 2010/2011. II. szemeszterben megvalósított projektek 181 A 2011/2012.1. szemeszterében a terepgyakorlat során megvalósított projektek 182 Felhasznált irodalom 183 NEGYEDIK FEJEZET Fekete Orsolya Réka Kompetenciák a szociális munka képzési és kimeneteli követelményei szerint és a XIII. kerületi szociális alap- és szakellátásban dolgozó diplomások esetében 185 A XIII. kerületi alap- és szakellátásában dolgozó szakemberek kompetenciái 185 Bevezetés 185 A kompetenciamátrix 186 Kompetenciák 188 Előírt képzettség 190 Kompetencia szótár 191 Kulcskompetenciák 191 Személy-, és személyiségfüggő kompetenciák 192 Szakmai kompetenciák 193 Kompetenciák a foglalkoztatásban 194 Felhasznált Irodalom 197 ÖTÖDIK FEJEZET Szociális munka a XIII kerületben - Szemelvények Kádár Sándorné 198 Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjának bemutatása - különös tekintettel innovációs tevékenységére 198 Bevezetés 198 A Prevenciós Központ szervezeti felépítése, szakmai egységei 198 HÍD Családsegítő 199 Gyermekjóléti Központ 200 Csoportokkal végzett munka, táborok, szabadidős programok 202 Minőségirányítási rendszer működtetése 202 Összefoglalás 204 Esettanulmány egy szociális munkás dilemmáiról 205 HATODIK FEJEZET Alapdokumentumok a szociálismunkás-képzés tárgyköréből 211 I. A szociális munka etikai kódexe 2011 211 II. A szociális munka alapképzési szakképzési kimeneti követelményei - kompetencia lista 218 III. Példa az elmélet és gyakorlat integrációjára a ,,Szociális problémák a gyakorlatban" c. tárgy oktatásán keresztül 221 IV. Az ELTE végzős szociális munkás BA hallgatók fogadalma a diploma átvételekor 227