A szép Seidenmanné

"Ki adta Irmát a németek kezére? Ki űzte ki Lengyelországból? A szent Lengyelország, a szenvedő és hősies Lengyelország. A szent lengyelség, a részeges, elkurvult, áruló lengyelség, tele a pofája frázissal, zsidóellenes, németellenes, oroszellenes, emberellenes. A Legszentebb Szűz képe alatt. A fiatal nemzeti radikálisok és az öreg ezredesek talpa alatt. A Belweder teteje alatt. A híd alatt. A szent lengyelség a kocsma és a kasza alatt. A sötétkék rendőrök bárgyú ábrázata. A fejvadászok rókaképe. A sztálinisták kegyetlen arca. Március tahó pofái. Augusztus rémült pofái. December dölyfös pofái. az istenkáromló szent lengyelség, mely a Nemzetek Krisztusának merészelte nevezni Lengyelországot, de spicliket és besúgókat, törtetőket és sötét alakokat, sintéreket és vesztegetőket tenyésztett, a hazafiság rangjára emelte az idegengyűlöletet, mások pénzéből élt, alattvalói hűséggel csókolt kezet a zsarnokoknak. Az utolsó próba szükséges volt! Elkerülhetetlen. Legyen áldott. Most talán megérti végre Lengyelország, hogy a gazemberség és a szentség megfér egy fedél alatt is, a Visztula mentén, mint mindenütt az egész istenadta világon!"