A szelence

Edin, a kis őzgida olyan kihívásokkal találkozik a mesében, mint amilyenekkel a mai kor gyermekei szembesülnek. Úgy érzi, kevés figyelmet és szeretetet kap a szüleitől, be kell illeszkednie egy erdei óvoda közösségébe ahol agresszióval is szembesül, mint ahogy ez a gyermek közösségekben is előfordul. Edinnek meg kell tanulnia az empátiát, valamint agressziómentesen képviselnie a saját érdekeit, ugyanakkor kezelni mások agresszív fellépését. A történet olyan mintákat ad a gyermekeknek, amik segíthetik egészséges érzelmi fejlődésüket. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy Edin rendszeresen kibeszéli az érzéseit, és a nap történéseit öreg barátaival, az öreg tölggyel, és Bagi apóval az öreg bagollyal. Őket egy gyermek életében leginkább a nagyszülők képezhetik le, akik nagy szeretettel fordulnak felé, megértő és bölcs tanácsokkal látják el őt. Adott esetben segítséget is nyújtanak, de nem ők fegyelmezik, nem ők gondoskodnak róla. Ezért alkalmas a helyzetük arra, hogy megjelenítsék unokájuk életében a tiszta, feltétel nélküli szeretetet és elfogadást. A legfontosabb üzenete azonban a könyvnek a gyermek számára az, hogy ha valaki nem elég figyelemmel és szeretettel fordul felé, az nem azt jelenti, hogy a gyermekben van a hiba. Mert ő minden szeretetet és figyelmet megérdemel. Ugyanakkor a felnőtteknek lehetnek olyan problémáik vagy sérüléseik, amik miatt képtelenek ezeket megadni neki...