A székesfehérvári belvárosi plébánia története

A szerkesztők előszava Szarka Géza Székesfehérvár kulturális közéletének elismert személyisége volt a két világháború között. A küzdelmes életpályájú szerző 1948-tól a székesfehérvári püspökség könyvtárosaként dolgozott. Jelen műve, A székesfehérvári belvárosi plébánia története, az ott folytatott kutatások eredményeként jött létre 1951 és 1956 között. E kézirat is más hasonló monografikus igényű alkotásokhoz hasonlóan évtizedeken keresztül nem látott napvilágot. Irathagyatékát az elmúlt évek során családja Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárában helyezte el. A hagyaték feldolgozása során ismertük meg alaposabban írói munkásságát, s figyeltünk fel e művének várostörténeti jelentőségére. A plébániatörténet vezérfonalát az 1940-es években kiadott, s Vanyó Tihamér által írt A plébániatörténetírás módszertana című munka adja. Ennek szellemében a plébánia történetét a várostörténetbe ágyazza be, a legkorábbi időktől az 1950-es évek közepéig. Tehette ezt különös joggal, hiszen 1777-ig Székesfehérvárnak egyetlen plébániája volt, a belvárosi plébánia, emellett különösen e korai századokban úgy az oktatás, mind a művelődés egyéb területein is a plébániának jelentős kisugárzása volt. Munkája tehát nem korlátozódik a szorosan vett egyháztörténetre, hanem a plébánia mint közösség történetét a várostörténetbe helyezve ismerteti; ezért nem csupán hitéleti és egyházszervezeti, szervezési kérdésekkel találkozhat e kötet olvasója, hanem művelődéstörténeti kontextusba ágyazva követheti nyomon a székesfehérvári római katolikus belvárosi plébánia történetének fordulópontjait, sok esetben mindennapjait is. A szerző munkája elkészítése során a fontosabb egyháztörténeti források mellett a várostörténetre vonatkozó irodalmat is áttekintette, amelyek közül kiemelhetjük a mindmáig városunk monográfiájának számító Lauschmann Gyula Székesfehérvár története című művet, amelyet a szerző kéziratként hasznosított, és épített be munkájába. (Lauschmann Gyula monográfiája 1993-96 között látott csak napvilágot.) Szarka Géza munkájához két kiegészítő fejezetet csatoltunk. Az első fejezet Szarka Géza írói és közéleti pályáját, irodalmi munkásságát mutatja be, ismertetve irathagyatékát is. A kötet harmadik fejezete pedig folytatja a belvárosi plébánia történetét napjainkig.